USA: új űrhajók, nagy tervek

Bush elnök bejelentette az új amerikai űrkutatási terveket, amelyek kemény és rövid határidejű feladatokat szabnak a NASA számára. Az amerikai iparban körülbelül 1300 űrtechnológián alapuló termék és eljárás van.

A várakozásoknak megfelelően a tervek között szerepel az állandó holdbázis létrehozása, az emberes marsutazás előkészítésének megkezdése, illetve általában a Naprendszer kutatásának hosszú távú programja, robotszondákkal és emberes küldetésekkel egyaránt.

Az űrkutatás gyakorlati haszna

Az új tervek ismertetésekor az elnök az űrkutatás gyakorlati fontosságát hangsúlyozta. Az űrtechnológia hatása az élet szinte minden területére kiterjed, új eszközök, anyagok és eljárások megjelenését alapozva meg. Az eredetileg űrkutatási célra kifejlesztett műszerek és eszközök számtalan területen jelennek meg, a kommunikációtól az időjárás-előrejelzésen keresztül az orvosi diagnosztikáig. Az amerikai iparban körülbelül 1300 űrtechnológián alapuló termék és eljárás van.

Néhány példa: egyes orvosi képalkotó eljárások (MRI, CAT) képfeldolgozó módszere az Apollo-programhoz kifejlesztett képfeldolgozó eljáráson alapul. A művesék működését a NASA által kifejlesztett vegyi eljárásra alapozták. Az inzulinpumpák "elődjét" a Marson a 70-es évek közepén landolt Viking-űrszondákon találhatjuk meg. A magzati szívmonitort olyan technológiára alapozták, amely a levegőáramlást mérte a repülőgépek szárnyai körül. A gyermekek agytumorának műtétjekor használt sebészeti szondák űrrepülőgépes, növények fejlődését vizsgáló (!) technológián alapulnak.

Hosszan lehetne sorolni a példákat, de ez is néhány kézzel fogható válasz azok számára, akik azt kérdezik, miért kell pénzt fektetni az űrkutatásba.

A Bush által megjelölt legfontosabb célkitűzések

1. A Nemzetközi Űrállomás építésében vállaltak teljesítése 2010-ig. Ennek megvalósításához a NASA visszatér az űrrepülőgépek (Space Shuttle) alkalmazásához, maximálisan figyelembe véve a Columbia tragédiáját vizsgáló független bizottság biztonsági ajánlásait. Az űrállomás befejezése után az űrrepülőgép-flottát nyugdíjazzák.

2. Ezzel párhuzamosan megkezdődik egy új, többfunkciós űrhajó fejlesztése, amely hosszabb űrutazásokra, más égitesteken való leszállásra és az űrállomás személyforgalmának lebonyolítására egyaránt alkalmas lesz. A tervek szerint a jármű (Crew Exploration Vehicle) 2008-ra készül el, és legkorábban 2014-ben repül.

3. 2015 és 2020 között az USA visszatér a Holdra, és állandó bázist létesít rajta - egyrészt kutatási célból, másrészt azért, hogy ugródeszkának használja ambiciózusabb küldetések kivitelezéséhez. A bázis létrehozását a Spirit marsjáróhoz hasonló robotszondák készítik elő, amelyek legkésőbb 2008-ban elindulnak. Az első emberek legkorábban 2015-ben érkeznek, a fent említett új űrhajóval. A Holdon való folyamatos emberi jelenlét lehetővé teszi, hogy megkezdjék az égitest természeti erőforrásainak kiaknázását. Innen, alacsonyabb gravitációról indulhatnának a jövő bolygókutató űrhajói is - elsőként a Mars felé.

Bár a hivatalos kormányzati anyagban ez nem szerepel, de szakértők 2030 körül valószínűsítik az első ember Marsra lépését.

A NASA hamarosan megkezdi jelenlegi, a fentiekkel kapcsolatban lévő tervei és tevékenységei átvizsgálását, hogy összehangba hozza azokat az új tervekkel. A NASA a 2004-es, tavaly október 1-jén kezdődött pénzügyi évben 15,5 milliárd dolláros költségvetéssel gazdálkodhat, ami 90 millió dolláros emelkedést jelent az előző évhez képest - írja az MTI. Bush elnök azt tervezi, hogy ezt az összeget további 775 millió dollárral egészítik ki, és a következő öt évben évi 5 százalékkal emelik a NASA büdzséjét.