Csirke thai módra, avagy madárinfluenza az élelmiszer-biztonság tükrében

Milyen veszélyeket rejthetnek az importált szállítmányok élelmiszer-biztonsági szempontból a magyar fogyasztókra nézve? Az [origo] a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal főigazgatójával, dr. Biacs Péterrel beszélgetett.

A Délkelet-Ázsiában az elmúlt hetekben súlyos gazdasági károkat és emberi megbetegedéseket előidéző madárinfluenza vírus okozta járvány hírére a térségből exportáló államok - köztük Magyarország is - azonnali behozatali tilalmat vezettek be. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által elrendelt teljes körű tilalom értelmében jelenleg tilos a thaiföldi élő szárnyasok, keltető tojásuk, friss szárnyashús és ezt tartalmazó húskészítmények, állateledel gyártására szolgáló nyers alapanyag, étkezési tojás, valamint az előhűtött és a fagyasztott szárnyashús behozatala. A hatályos tiltások nem vonatkoznak a 2004. január 1-je előtt levágott állatok húsára és húskészítményekre, valamint az úton levő olyan szállítmányokra, amelyekre vonatkozó állat.egészségügyi bizonyítványt 2004. január 20-a előtt állítottak ki. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb vizsgálati eredményei szerint azonban a kórokozó már legalább az elmúlt év áprilisa óta fertőzi az ázsiai szárnyasállományt, amit időközben a thaiföldi hatóságok is elismertek.

A veszélyről, hogy a beszállítók tudtak a kór terjedéséről, de erről nem adtak tájékoztatást a termékeiket vásárló államoknak, dr. Biacs Péter elmondta, hogy thaiföldi élő szárnyast és tojást Magyarország eddig sem exportált, hiszen a távol-keleti országokból csak túlságosan költséges szállítási móddal oldható meg az állatok gyors és biztonságos beszállítása.

A madárinfluenza vírusa a szárnyasok bélrendszerében található meg, és itt szaporodik, emlősökben, így az emberben is a légzőrendszert betegíti meg. Mivel a madaraknál az ivar- és bélrendszer nyílása közös, a tojás fertőzöttsége nem zárható ki. A kór nem elsősorban az élelmiszeriparhoz kapcsolódó szállítási tevékenység útján terjed, jellemzőbbek a vadon élő madarak által közvetített fertőzések. Az ország felett átrepülő, átvonuló vadon élő szárnyasok hazánkban is szétszórva a madárinfluenza vírusát az elmúlt harminc évben nagyon sok baromfit, sőt sertést is betegítettek már meg. A szárnyasokat tizedelő A típusú influenzavírusok csoportjába tartozó 15-féle törzs közül a H5N1 törzs az egyetlen, ami az embernél is súlyos betegséget és halálozást okozhat. A Délkelet-Ázsiában izolált H5N1 variáns azonban Európában nincs jelen. A vírus fertőzött berendezési tárgyak, szállítójárművek, takarmány, hulladék útján gyorsan terjed a állattartó helyek közt.

A megbetegedés emberben a megfertőződés utáni napon magas - akár 40 oC-os - lázzal jelentkezik, majd az emberi influenzához hasonlóan tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás, gyermekeknél középfülgyulladás alakulhat ki.

Az állat és ember között létrejövő fertőződést azok a személyek, akik munkájuk kapcsán közvetlenül, megfelelő védőöltözék és az előírt higiénés szabályok be nem tartása mellett érintkeznek a fertőzött élő állattal, valamint váladékaival, kontaktus vagy cseppfertőzés kaphatják csupán meg. A vírus csak élő szervezetben képes szaporodni, a környezetbe kikerülve alacsony hőmérsékleten hosszú ideig életképes maradhat. A fagyasztás és hűtés lényegesen nem befolyásolja a kórokozók számát, fertőzőképességét, 70 oC-t elérő hőkezelés hatására a kórokozó azonban elpusztul. Mivel a szárnyasok húsa és az abból készülő feldolgozott húskészítmény a fogyasztók asztalára nem nyers formában, hanem társadalmanként, kultúránként eltérő hőkezelés után kerül, ezért az elfogyasztott étel jelenlegi ismereteink szerint az emberi szervezetre nézve semmiféle veszélyt nem jelent. A kereskedelemben, közétkeztetésben és vendéglátásban a - Magyarországon májustól kötelezően - kialakított és működtetett élelmiszer-biztonsági rendszerek a fertőződés kockázatát a minimálisra csökkentik, ezen rendszerek alkalmazása a feldolgozóiparban pedig már évek óta kötelező, és ezt a hatóságok rendszeresen és igen szigorúan ellenőrzik.

A szakember elmondta, hogy a kereskedelmi egyezmények garantálják a lehetőséget, hogy az importáló államok képviselői az élelmiszert előállító országban a helyszínen részt vegyenek a beszállítók élelmiszer-biztonsági rendszerének, egy termék egész gyártási folyamatának, azaz a termelés és a késztermék biztonságának ellenőrzésében. Efféle ellenőrzés elsősorban nagy mennyiségű termékeket beszállító országokra terjed ki jelenleg, így magyar szakértők ilyenfajta tevékenységet nem folytattak Thaiföldön.

A jövőben az Európai Unió azonban már hazánknak is előírja, hogy az EU-n kívülről Magyarországra érkező valamennyi rakományt a beléptetés előtt tételesen át kell vizsgálni. Mindaddig, amíg mintavétel során be nem bizonyosodott, hogy az áru veszélytelen, a kamionok, vasúti kocsik nem engedhetők tovább. Gyanú esetén pedig a szállítmányokat visszatartják. Valamennyi, nem uniós tagország felé kijelöltek már egy-egy ilyen határállomást, ahol az épületek fel vannak szerelve a növény- és állategészségi vizsgálatokhoz szükséges eszközökkel. Ez év májusától az összes importált termék ezeken a határállomásokon léptethető majd be Magyarország, így az Unió területére.

A Hivatal főigazgatója és a víruskutatók a jelenlegi délkelet-ázsiai járvány problémáját nem az importtermékek révén táplálkozási láncunkba bekerülő átvitelben látják. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a tömegtermelésből adódóan az elsősorban állatokat sújtó kórokozó legyengült szervezetű személyekbe kerülhet, és ott az emberi megbetegedést okozó influenzavírussal találkozhat. Ennek során az influenzavírus géncsere-mutációkat szenvedhet, ami emberről emberre terjedő, világjárványt okozó új vírustörzs kialakulását eredményezheti. Ez azonban jelenlegi ismereteink szerint még nem következett be. A WHO, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), valamint az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) és az érintett térség járványügyi szakemberei szárnyasok millióinak kényszervágásával és megsemmisítésével igyekeznek ennek elejét venni.

Az érintett térségbe látogatóknak a főigazgató azt javasolja, hogy betegen, legyengült állapotban ne kezdjenek utazást. Amennyiben ez halaszthatatlan okok miatt nem maradhat el, illetve az utazás során bármilyen megbetegedést szenvednek, akkor ne látogassanak baromfit árusító piacra vagy szárnyasokat feldolgozó telepre, üzembe, és ne fogyasszanak nyers tojást és baromfihúst.

Összegzésül álljon itt az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) hivatalos, a baromfiinfluenza emberi és állati egészségre gyakorolt lehetséges hatásairól kiadott tájékoztatásának egy részlete: "A betegséget okozó vírus ritkán terjed át emberre, ha ez mégis megtörténik, akkor a fertőzés megbetegedett élő állattal való közvetlen kontaktus útján lehetséges. A WHO vonatkozó állásfoglalása szerint nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a betegség emberről emberre történő átterjedését fertőzött élelmiszer okozta volna. Bár nincs közvetlen bizonyítéka, hogy a baromfiinfluenza kórokozója az élelmiszerlánc útján fertőzzön, az EFSA tovább vizsgálódik a madárinfluenza-vírus emberre és állatra élelmiszer, illetve takarmány révén történő átterjedésének lehetőségeiről. Az EFSA a tagországok illetékes hatóságaival, az Európai Bizottsággal, valamint a WHO-val és a nemzetközi Állat-egészségügyi Szervezettel együttműködve továbbra is figyelemmel kíséri a baromfiinfluenza teljes témakörét."

A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal az állategészségügyi, járványügyi, élelmiszer-ipari szakemberek részvételével február 9-re ad hoc munkabizottságot hívott össze, hogy a kérdést áttekintsék, megvitassák és tájékoztatást nyújtsanak a magyar kormány számára.

Cseh Júlia

KAPCSOLÓDÓ CIKK