Magyarország számos olyan természeti értékkel gazdagítja az uniót, amely az Európai Unió jelenlegi tagállamaiban ritkaságnak számít, vagy nem is található meg.

A növényfajok közül kizárólag nálunk lelhető fel például a pilisi len, a tolnai vérfű,  a Zengőn vadon termő bánáti bazsarózsa, az élőhelyek sorában pedig olyan európai kuriózumok vannak, mint a pannonhalmi gyepek és homokdűnék vagy a kiskunsági homoki borókások - mondta Lukács Attila, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTvSz) természetvédelmi munkacsoportjának elnöke az MTI-nek.

Magyarország a természeti értékek szempontjából sajátos és egyben kedvező helyzetben van. Földrajzi, éghajlati adottságaink lehetővé tették a kontinens különböző részein honos fajok keveredését, elterjedését, ugyanakkor nálunk viszonylag kevesebb káros környezeti hatás érte az élővilágot, mint a nálunk iparilag fejlettebb országokban.

A Natura 2000 hálózat bevezetésével - ami az uniós csatlakozáshoz kapcsolódó egyik legnagyobb környezetvédelmi feladatot jelenti az országnak - olyan fajok és élőhelyek védelmét is vállaljuk, amelyek magyarországi elterjedtségük miatt eddig nálunk esetleg nem élveztek védettséget, de amelyeket egyedülálló európai természeti értékként megőrizni a mi kötelességünk is - ismertette a szakember.

A túzok

Hazánkon kívül csak Spanyolországban maradt meg - ott is csak kisebb populációban - a nálunk kiemelt védettséget élvező túzok - mutat rá Sallai Róbert Benedek, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület ügyvezető elnöke. "Magyarország túzok-nagyhatalom lett, hiszen mintegy tíz év óta stabil, 900-1100 körüli e nálunk fészkelő nagytestű madarak száma." A szakember megítélése szerint ez nem kis mértékben köszönhető a Kiskunsági Nemzeti Park által hozzávetőleg egy évtizede indított túzokmentő programnak, amely az ország határain messze túl is elismerést váltott ki. Nem véletlen tehát, hogy a hazai túzokállomány legnépesebb populációja a Kiskunsági Nemzeti Park területén található.

A túzok (Otis tarda) Európa egyik legnagyobb testsúlyú röpképes madara. A kakas akár 16 kilogrammot is nyomhat, a tyúk kb. 4 kilogramm. A szaporodási időszakot látványos dürgés vezeti be, a dürgő túzokkakas messziről egy óriási fehér gömbnek látszik. A 2-3 tojásból 25-28 nap alatt kelnek ki a csibék, amelyek nyomban szaladnak, de további két hétig a tyúk eteti őket. A túzokfiókák öthetes koruktól röpképesek. A csibék kezdetben apró, gerinctelen állatokkal táplálkoznak, később, mint a kifejlett madarak is, zöld növényeket, gyom- és gabonamagvakat, rovarokat, férgeket, csigákat, apró rágcsálókat, gyíkokat esznek. Téli táplálékukban hazánkban meghatározó a repce és a takarmánykáposzta, ezzel a csapatokat a természetvédők könnyen helyhez tudják kötni.

Forrás: GreenfoA kecskeméti sajtótájékoztatót abból az alkalomból tartották, hogy országosan elsőként a hírös városban indult el a Natura 2000 hálózat magyarországi bevezetésével összefüggő önkormányzati képzéssorozat. Az MTvSz, valamint a Közép és Kelet-Európai Munkacsoport a Biodiverzitás Növeléséért(CEEWEB) szervezésében zajló oktatási program alapján az ország 7 régiójában ismertetik a Natura 2000 hálózat lényegét, az európai védettséget élvező területek, körzetek kijelölése utáni kötelezettségeket s az ezek betartását segítő uniós forrásokat.