Hevesebb viharok várhatóak Amerikában

Éghajlatváltozásokat, folytatódó heves viharokat okoznak mindkét amerikai kontinensen az Amazonas folyó menti dzsungelek irtása nyomán a levegőbe kerülő égéstermékek - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport által készített jelentés.

Az égés során keletkező füst felemelkedik a felhők magasságába, ahol akadályozza a vízkiválasztást, miközben a felhők a szokásosnál kövérebbre híznak. A megszokottnál magasabbra tornyosuló felhőkből pedig heves zivatarok hullanak - figyelmeztetett a jelentés, amelyet az Európai Unió kezdeményezésére a németországi Max Planck Intézet atmoszféra-kutató laboratóriuma készített.

A csapadék mennyisége tehát kevesebb lesz, ez a kevesebb azonban nem a talajt tápláló, lágyan áztató esők, hanem vad zivatarok, heves felhőszakadások formájában hullik majd alá, és nem csupán az Amazonas menti erdőségek fölött, hanem jóval távolabbi vidékeken, feltehetően az amerikai kontinens egész térségében. A nagy erejű viharok ugyanis a füstöt felnyomják az atmoszféra magasabb rétegeibe, ahonnan könnyebben szétterjedhet a keletkezés helyétől jóval távolabban fekvő területek fölött is.

Annak vizsgálatában, hogy a füstrészecskék miként befolyásolják a lehulló csapadék halmazállapotát, a jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársai vettek részt. Speciális repülőgépeket vezettek keresztül az égő erdők fölötti füsttel telített felhők között. Megállapították, hogy a füstrészecskék a felhőkben található nedvességet mikrocseppekké bontják, amelyek túl kicsik ahhoz, hogy lehulljanak a földre. Ezeket a parányi részecskéket a levegőmozgás könnyen felhajtja az atmoszféra felső rétegeibe, ahol egymáshoz tapadva, jégdarabokká fagynak, és heves viharok közepette, óriás esőcseppek, vagy jég formájában hullanak le a földre.