2003: ötszáz év legforróbb nyara

Szakértők szerint öt évszázad hőmérsékleti rekordja dőlt meg tavaly nyáron Európában.

Az elmúlt év kellemetlen tapasztalata volt a szokatlanul, szinte elviselhetetlenül forró nyár. A Berni Egyetem klímakutatói megállapították, hogy érzékeink valóban nem csaptak be, és ez volt az elmúlt fél évezred legmelegebb nyara. Mindamellett azt is kimutatták, hogy Európában a telek is egyre enyhébbek lettek.

A kutatók 1500 és 1685 között az egyes évszakok, 1685-től napjainkig pedig az egyes hónapok hőmérsékleti jellemzőit vizsgálták. Az adatokat a korábbi évszázadok archívumaiból, későbbi megbízható műszeres mérésekből, grönlandi jégmintákból, valamint skandináviai és szibériai fák évgyűrűiből nyerték. A vizsgált terület Skandináviától Spanyolország déli csücskéig, valamint Izlandtól Oroszországig és Törökországig terjedt.

Az eredményekből kitűnt, hogy 2003 után a második legmelegebb nyár 1757-ben volt, melyet egy hűvösebb periódus követett. A legutóbbi melegedés 1977-től datálható, amely a tavalyi kivételes forróságban csúcsosodott ki. Az elmúlt fél évezred leghidegebb nyara pedig 1902-ben érte a kontinens lakóit.

A klímakutatók statisztikájából az is kitűnik, hogy Európa a leghidegebb telet 1708 és 1709 fordulóján élte át. A hőmérsékletet Európa nagy részén és Nyugat-Oroszországban 7 Celsius-fokkal volt az átlagértékek alatt. Ugyanakkor 1684 és 1738 között általában enyhébbek voltak a telek. A legenyhébb tél az 1989/1990-es volt, és 85 százalékos megbízhatósággal azt is ki lehet jelenteni, hogy az elmúlt 30 év telei melegebbek voltak, mint bármely más időközé 1500 óta.

A kutatók éghajlati modelljei szerint 2070-től - mindenekelőtt a fokozódó üvegházhatás miatt - minden második nyár ugyanilyen meleg lesz, sőt még akár forróbb is lehet. A svájci szakértők nem foglaltak állást abban, hogy a drasztikus melegedés az emberi tevékenységnek köszönhető-e.

KAPCSOLÓDÓ CIKK