A Nature-ben P. Renton oxfordi fizikus arról írt, hogy szerinte megtalálták a Higgs-bozont (hírügynökségi megfogalmazásban: "Isten részecskéjét") a CERN-ben néhány éve végzett kísérletek adatai alapján. Az eredményt azonban ő maga is megkérdőjelezhetőnek tartja, mert a bizonyítékok meglehetősen közvetettek.

Ma a "standard modell" névre keresztelt elmélet a modern részecskefizika átfogó elmélete. A kísérleti észlelésekkel jó összhangban írja le az anyagot felépítő elemi részecskék világát, a tapasztalattal egyező értékeket ad a részecskék tulajdonságaira, a részecskék közt zajló folyamatok, a részecske-átalakulások jellemzőire. Egyetlen, de alapvető hiányossága van: nem ad számot a részecskék tömegéről. Higgs angol fizikus már évtizedekkel ezelőtt kidolgozta az elmélet hiányzó részét, az általa feltételezett mechanizmus döntő bizonyítéka viszont mindmáig hiányzik. Ez lenne a Higgs-részecske, amelyet évtizedek óta keresnek egyértelmű eredmény nélkül - ezért is szokták a részecskefizika Szent Gráljának nevezni.

A korábbi kísérletekből csak az derült ki egyértelműen, hogy a Higgs-részecske, ha egyáltalán létezik, akkor nehéz részecske A kísérleteknél a részecskegyorsító energiája, a részecskeütközésekhez rendelkezésre álló energia szab korlátot annak, hogy a folyamatban mennyire nehéz részecskék keletkezhetnek. Minél nagyobbb az energia, annál nehezebb részecske megfigyelésére nyílik esély. A részecskegyorsítók energiájának fokozatos növelésével párhuzamosan a Higgs-részcske tömegének határa is egyre feljebb tolódott. 2000 tavaszán még csak abban voltak biztosak, hogy a Higgs-részecske tömege 108 GeV-nél nagyobb. (Egyetlen proton tömege kb. 1 GeV.) Ahogy közeledett a CERN-ben a LEP gyorsító üzemeltetésének átépítés miatti többéves, rég eltervezett szüneteltetése, a műszakiak minden "trükköt" bevetettek, hogy még nagyobb, az eredetileg tervezettet jóval meghaladó energián működtessék a gyorsítót.

A 2000 áprilisában megkezdett méréssorozatban a milliárdszámra rögzített részecskeütközések elemzése során néhány olyat is találtak, amelyben 114-115 GeV tömegű Higgs-részecske megjelenésére utaló jelek vannak. Sajnos az eredmény nem egyértelmű, más értelmezése is lehet ezeknek a folyamatoknak.

A CERN vezetése ekkor elhalasztotta a leállítást, újabb mérésekre adott lehetőséget. Ez a periódus 2000. november 2-án zárult. Az új adatok fényében sem lett meggyőzőbb az eredmény, továbbra is sok a kétkedő. Alapos és szenvedélyes vita után a tudományos bizottság november 17-én a gyorsító leállítása mellett döntött. Újabb kísérleti adatok hiányában a korábbi mérési eredmények értelmezésén vitatkoznak, ebbe a vitasorozatba tartozik P. Renton friss tanulmánya.

A Higgs-részecske biztos felfedezésére tehát továbbra is várnunk kell. Lehet, hogy az amerikai Fermilab Tevatron gyorsítójánál szerzik meg az egyértelmű bizonyítékot, de az is lehet, hogy majd a CERN 2008-ben induló új gyorsítójára marad ez a feladat.

Jéki László