Rekordtávolságú égitest a Naprendszerben

Vágólapra másolva!
A NASA hivatalosan is bejelentette, hogy megtalálták a Naprendszer eddigi legtávolabbi égitestét. Az inuit tengeristen után Sedna névre keresztelt égitest 130 milliárd kilométerre is eltávolodhat a Naptól, s lehetséges, hogy az Oort-felhő első megfigyelt objektuma.
Vágólapra másolva!

A bolygószerű testet még 2003. november 14-én fedezték fel a Palomar-hegyen működő 1,2 méteres Samuel Oschin távcsővel. Napokon belül chilei, spanyol, arizonai és hawaii távcsövek eredtek a nyomába, valamint a infravörös tartományban működő Spitzer-űrtávcsővel is végeztek megfigyeléseket.

Az eddigi megfigyelések szerint a Sedna átmérője közel 1700 kilométer, vagyis a Plútó után a legnagyobb test a nagybolygók övezetén kívül (néhány hírforrás ezért ismét a 10. bolygóról beszél).

A Sedna rendkívül elnyúlt pályán kering a Nap körül. Felfedezésekor kb. 13 milliárd kilométerre volt a Naptól, azonban 10 500 éves keringési ideje alatt akár 135 milliárd kilométerre is eltávolodhat, vagyis kb. 900-szor távolabbra, mint a Föld. A felszíni hőmérséklete is nagyon alacsony, kevesebb, mint -240 Celsius-fok, hiszen ilyen távolságban a Nap már csak egy apró - bár nagyon fényes - pont az égen.

A pályája alapján ez lehet az első égitest, amelyet az ún. Oort-felhőben közvetlenül sikerült megfigyelni. Az Oort-felhő a Naprendszert gömbhéjszerűen körülvevő óriási alakzat, amelyben üstökösmagok milliárdjai keringhetnek a Nap körül. Legkülső részei akár 2 fényéves távolságban is lehetnek a Naptól, ami a Nap és a legközelebbi csillag közötti távolság fele.

A Sedna pályája azonban roppant távolsága ellenére is körülbelül tízszer közelebb van, mint az Oort-felhő átlagos tagjaié, így valószínű, hogy az ún. belső Oort-felhő képviselője. Ez a belső Oort-felhő a Naprendszer történetének kezdetén alakulhatott ki, egy mára már eltávolodott, de régebben a közelben tartózkodó csillag gravitációs hatásának következményeként.

A Sedna anyagának összetételét még nem sikerült megállapítani, azonban megfigyelések szerint a Mars után a második legvörösebb égitest a Naprendszerben. Lehetséges, hogy hold is kering körülötte. Ennek megerősítését, valamint a felszínének és anyagának további vizsgálatát majd a Hubble-űrtávcsővel és a hawaii 8 méteres Gemini-távcsővel végzik - amely a jelenlegi legnagyobb infravörös tartományban működő távcső.

Orbán Ádám - Végh Tamás