A nemrégiben felbocsátott Spitzer-űrtávcső ismét csodálatos képpel kápráztatta el a csillagászokat. A képen látható csillagbölcsőben pár millió évvel ezelőtt egy szupernóva felrobbanása indította be a csillagkeletkezést.

A galaxisokban megbúvó hatalmas por- és gázfelhők az Univerzum azon területei, amelyek anyagot biztosítanak az új csillagok születéséhez. Ezek a túlnyomórészt hidrogénből és héliumból álló felhők sok millió évig általában alacsony csillagkeletkezési ütemet mutatnak.

Egy nyugalomban lévő felhőben akkor indul be a heves csillagkeletkezés, ha valamilyen oknál fogva anyaga nagymértékben összesűrűsödik. Ilyen ok lehet egy a felhőben, vagy annak közelében felrobbanó szupernóva. A robbanás lökéshullámot kelt, ami összesűrűsíti a felhő anyagát, s a legsűrűbb gócokban a gravitáció már képes kifejteni összehúzó hatását, tovább tömörítve a gócok anyagát. Az összesűrűsödő anyag felmelegszik, és ha elér egy kritikus sűrűséget és hőmérsékletet, a belsejében atommag-reakciók indulnak be. Ily módon gócból csillag születik, ami megvilágítja a környező gázt. Ezek a fénylő ködök a felvételeken a földi légkörben lévő felhőkhöz hasonló sűrűségűnek tűnnek, azonban a bennük lévő anyag még az ember által létrehozott vákuumnál is ritkább.

Kattintson a jobb oldali linkre, és nézze meg a fentieket szemléletesen bemutató animációt!  Technikai segítség a lejátszáshoz

Egy ilyen heves csillagkeletkezési régiót kapott lencsevégre a NASA nemrégiben felbocsátott, infravörös tartományban működő űrtávcsöve, a Spitzer. A Henize 206 nevű köd tőlünk 168 ezer fényévre van, a Tejútrendszer egyik kísérőgalaxisában, a Nagy Magellán-felhőben. Az aktív csillagkeletkezési zónát egy korábbi szupernóva robbanás hozta létre. Erre bizonyíték, hogy a csillagok színképében olyan elemeket is találtak, amelyek a szupernóva-robbanás során kerültek bele a felhőbe. A képen látható ködben fiatal csillagok százai rejtőznek, koruk 2 és 10 millió év közötti.

Ez az eredmény is bizonyítja a csillagkeletkezés ciklikusságát, melynek során egy csillag halála új csillagok születését eredményezi. A jelenleg látható aktív csillagkeletkezési időszak egy olyan csillag halálával vette kezdetét, amely egy előző, hasonló esemény következményeként születhetett meg. Ez a Világegyetem egészére jellemző folyamat, s kutatása azért is fontos, mert az Ősrobbanás után nem sokkal létrejött "hiperóriás" csillagok is hasonló módon hozhatták létre azokat a csomósodásokat, amelyek a később kialakuló galaxisok magjait képezték.

Orbán Ádám - Végh Tamás