Meteoritok becsapódási nyomait azonosítani a sivatagban? Ez legalább annyira sziszifuszi munkának tűnik, mint tűt keresni a szénakazalban. Sőt egy kicsit nehezebb, mivel a szénakazalt nem formálják át naponta a külső erők, mint ahogy teszik ezt a Szahara felszínével. Talán éppen ezért fogadta nagy érdeklődés egy nemzetközi kutatócsoport bejelentését, mely szerint két meteoritkrátert azonosítottak a Szaharában.
A kutatók Dzsebel Arkenu településtől 110 kilométerre nyugatra és a Kufrai oázistól 250 kilométerre délre találtak rá arra a két meteorit-becsapódási helyre, amelyet Arkenu-1 és Arkenu-2 névre kereszteltek el. Ezzel a felfedezéssel hatra emelkedett azoknak a meteoritkrátereknek a száma, melyekre a Szahara keleti részén bukkantak (a korábbiakat Líbia és Csád területén tárták fel).
Mint a Naprendszer minden bolygójának, így története folyamán Földünknek is el kellett szenvednie a meteoritok, üstökösmagok és kisbolygók bombázását, amelyek pusztító következményekkel jártak a földi élet számára. Sokan úgy gondolják, hogy egy-egy ilyen kataklizma okozhatta például a mintegy 250 és 65 millió évvel ezelőtti nagy fajkihalásokat is. Napjainkra e félelmetes találkozásoknak már csak kevés nyoma lelhető fel a Föld felszínén. Sok meteor becsapódási helye eltűnt, vagy a felismerhetetlenségig átalakult a külső erők, a vulkanizmus, vagy a tektonikus mozgások következtében, melyek folyamatosan formálják a földkéreg felszínét. Mindezek ellenére napjainkban közel 160 meteoritkrátert tartanak nyilván, elsősorban a mérsékelt éghajlati övezetben.
Az Arkenu 1 központi magaslata, a horizonton a kráter pereme |
Feltételezve, hogy a becsapódási helyeknek statisztikailag hasonló arányban kell eloszlaniuk a Föld egyéb vidékein is, francia kutatók az afrikai kontinens eddig még feltáratlan területeit kezdték feltérképezni. A kutatást Philippe Paillou, a bordeaux-i CNRS egyetem asztrodinamikai és aztrofizikai laboratóriumának igazgatóhelyettese vezette. A tavalyi év folyamán csapatával - melyben a franciák mellett, amerikai, japán és egyiptomi tudósok is részt vettek - sikerült azonosítania két meteorit-becsapódás pontos helyét. A kutatók felfedezésüket a Comtes rendus de L'Académie de sciences Geoscience 335 (2003) számában hozták nyilvánosságra. Méréseik szerint az egyik kráter átmérője 10,3 km, a másiké 6,8 km. Korukat maximum 140 millió évre becsülték. A kráterek egyikének átmérője 500 méter körüli lehetett. A továbbiakban tervezik, hogy szisztematikusan átkutatják a Szahara és az Arab-félsziget egész területét. Mindez a nemzetközi Szahara (SAHARASAR) projekt keretében történik.