Két héten át a szabad szemmel is megfigyelhető bolygók egyszerre láthatók az esti égen. Ilyen alkalom legközelebb 2036-ban lesz.

A március 22-ével kezdődő héttől mind az öt szabadszemes bolygót láthatjuk, ha felnézünk a kora esti égre. Naplemente után, még a szürkületben kell keresnünk a Merkúrt a nyugati látóhatár felett, amely mögött - követve a Nap látszólagos éves pályáját (az ekliptikát) - felsorakozik a Vénusz, a Mars, a Szaturnusz és a keleti horizont felett a Jupiter. Ritka esemény, hogy az összes szabad szemmel látható bolygó egyszerre, a Nap azonos oldalán, látszólagosan kis távolságban mutatkozzon.

A bolygók látszólag egy vonalban vannak, mivel a Naprendszer összes nagyobb égiteste közel azonos síkban kering a Nap körül. A "társasághoz" csatlakozik a Hold is, amely először a Merkúr közelében lesz látható, majd a következő két hét folyamán egyre hízva, már teliholdként éri el a Jupitert.

A Merkúr viszonylag fényes "csillagként" a nyugati látóhatár felett található. A Vénusz eltéveszthetetlen égiteste a március-áprilisi szürkületi égnek, hiszen legnagyobb fényességét mutatja ezekben a hónapokban. Májusra azonban visszatér a Nap közelébe és június 8-án át is fog haladni a napkorong előtt. (Vénusz-átvonulás 1882-ben volt utoljára!) A Mars a múlt nyári nagy közelsége után még mindig szépen látható, de a távcsövekben már csak halvány, apró korong. Az Ikrek csillagkép lábánál fénylő Szaturnusz a következő időszak nagy "sztárja" lesz, hiszen az 1997-ben indított Cassini-Huygens űrszondapáros július 1-én áll pályára körülötte. A Jupiter március 6-án került szembenállásba a Nappal, s egész éjszaka látható, az éjjeli égbolt legfényesebb "csillagaként". Május elején egy üstökös is csatlakozik a bolygókhoz: a C/2001 Q4 jelzésű kométa 2-3 magnitúdós fényességével jó égbolton szintén láthatóvá válhat.

Legközelebb 2036-ban lesz ehhez hasonló bolygótalálkozó az esti égen, ám a koránkelők 2005-ben is részesedhetnek a látványban - ekkor napkelte előtt lesz látható együtt az öt planéta.

Orbán Ádám - Végh Tamás