Újra fenyeget a tuberkulózis

2005.03.24. 12:53

Robert Koch, a korszerű tudományos bakteriológia megalapítója 122 évvel ezelőtt ezen a napon jelentette be, hogy felfedezte a tuberkulózis baktériumát. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) március 24-ét a tbc elleni küzdelem világnapjává nyilvánította.

A tuberkulózis az angliai gyártelepek lakossága közül indult "diadalútjára" az 1800-as évek végén. Mivel Magyarországon abban az időben különösen sok áldozatot szedett a rosszul táplált, szegény rétegek körében, így morbus hungaricusként is hírhedtté vált. A tömeges oltás, valamint az antibiotikumok elterjedése és a fejlődő országoknak nyújtott egészségügyi segélyek a 60-70-es években látványosan visszaszorították a gümókóros megbetegedések számát.

A szívós és kitartó küzdelem, illetve a tudomány fejlődése ellenére több kedvezőtlen körülmény együttes hatására a 90-es években ismét emelkedni kezdett a megbetegedések száma világszerte. A harmadik évezred küszöbére a tuberkulózis felszámolása a néhány évtizeddel ezelőtt hangoztatott optimista elképzelések ellenére sem valósulhatott meg.

A WHO jelentése szerint a Földön évente 8,8 millió ember betegszik meg tbc-ben. Az új fertőzések és a halálesetek túlnyomó többsége az afrikai és közép-európai országokban következik be. Hazánkban az utóbbi években folyamatosan csökken az újonnan regisztrált tbc-s fertőzöttek száma. Az eredmény elsősorban a következetes felderítő munkának és a kibővült ellátóhálózatnak köszönhető. Ijesztő azonban az a tény, hogy terjednek a tbc kórokozójának olyan változatai, amelyek az eddig ismert gyógyszerekkel szemben már rezisztensek.

A betegség terjedését bizonyos tényezők, az alkoholizmus, a kábítószer-fogyasztás, a HIV-fertőzés elősegítik. A leromlott fizikai állapot, valamint az egészségügyi ellátás hiánya, a rossz táplálkozás és a stressz csökkenti az általános ellenálló képességet, vagyis szintén fogékonnyá tesz a betegségre.

A kórt a levegő útján terjedő baktérium, a Mycobacterium tuberculosis okozza. A tbc a nem kezelt beteg köpetében megtalálható baktériumok révén terjed, cseppfertőzéssel. A magzat születés előtt vagy alatt a fertőzött magzatvíz lenyelésével, belégzésével szintén megbetegedhet. A fejlődő államokban a gyermekeket a pasztörizálatlan tejben lévő Mycobacterium bovisnak nevezett kórokozó is megbetegítheti.

A fertőzött egyén immunrendszere általában megsemmisíti a baktériumot, vagy elszigeteli a fertőzés helyén, így a tbc-fertőzések kb. 90-95%-a teljesen észrevétlenül gyógyul. Bizonyos esetekben a kórokozó azonban nem pusztul el, hanem fehérvérsejtekben "alvó" állapotban éveken át fennmarad. A megbetegedések kb. 80%-a az alvó baktériumok újraéledésének a következménye. Aktiválódásukat a szervezet gyengülése elősegíti.

A betegség megjelenése igen változatos, tünetmentes átvészelés, idült forma és gyorsan halálhoz vezető kórkép is lehetséges. Tuberkulózisra is gondolni kell, ha régóta fennálló köhögés, láz, súlycsökkenés, éjszakai izzadás, állandó fáradság, étvágytalanság, vércsíkos köpet előfordulását észleljük. A kórokozó a tüdőn kívül a szervezet többi részét is megbetegítheti.

Mivel az egyszer kialakult betegség csak hosszú, hónapokig tartó, kombinált gyógyszeres kezeléssel gyógyítható, a fertőződés elkerülése igen fontos. Az eredményes kezelés feltétele a folyamatos, megszakítás nélküli gyógyszerszedés. Ennek biztosítása a DOT (directly observed therapy), azaz a direkt ellenőrzött gyógyszerszedés. A betegnek tehát naponta orvos, még inkább körzeti nővér vagy szociális munkás jelenlétében, tehát ellenőrzött módon kell bevennie az előírt gyógyszert.

Hazánkban 1954 óta élő, legyengített bovin típusú tbc-bacilust tartalmazó BCG (Bacillus Calmette-Guérin) vakcinával oltják be az érett újszülötteket. Az oltás hatását 6 hónapos, majd 10-11 és 16-18 éves korban ellenőrzik az ún. Mantoux-próbával. Ha erre nincs reakció, az előző oltás védőhatása megszűnt, a BCG-oltást meg kell ismételni.

A prevenció leghatékonyabb módja a tüdőszűrés. A lakosság évenkénti mellkasi röntgenvizsgálata nemcsak tuberkulózis, hanem egyéb mellkasi betegségek, elsősorban daganatok idejében történő felismerését teszi lehetővé. A korai stádiumban megkezdett kezeléssel az esetek többsége gyógyítható. Az új esetek számának nem kielégítő csökkenése hátterében gyakran a szűrés fontosságának elbagatellizálása áll. A tbc jövőbeni terjedése mindannyiunktól függ, ezért felelősséggel tartozunk magunk és környezetünk egészségéért is.

Cseh Júlia

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK