Újabb kulcs az élet kialakulásához

Vágólapra másolva!
3,5 milliárd éves vulkáni kőzetekben fedezett fel egykori élettevékenységre utaló nyomokat egy nemzetközi kutatócsoport.
Vágólapra másolva!

A nemzetközi kutatócsoport tagjai ősi dél-afrikai párnalávákat tanulmányoztak (a párnalávák a víz alatt kiömlő bazaltból szilárdulnak meg, és gömbölyded alakjuk miatt kapták nevüket). Az idők során már metamorfizálódott (átalakult) lávakőzetben ásványokkal kitöltött hosszúkás üregeket fedeztek fel. A kutatók szerint ezek olyan baktériumok tevékenysége miatt alakultak ki, amelyek az ősi óceánfenéken éltek (mai társaikhoz hasonlóan).

A kutatók szerint a baktériumok gyakorlatilag "átrágták" magukat a kőzeten, amit valószínűleg táplálékként használtak. Ilyen életmódot folytató, ma élő fajokat néhány éve fedeztek fel az óceáni kéregben (ún. litofil fajok). Az üregeket kitöltő anyagban szén, nitrogén, foszfor és kálium nyomaira bukkantak - olyan elemekre, amelyek nélkülözhetetlenek az élethez.

A legősibb életnyomok kutatása nem egyszerű feladat. Minden felfedezést heves vita övez, mivel az egyes feltételezett kövületekről nehéz eldönteni, hogy valóban élőlényektől származnak, vagy pusztán kémiai folyamatok termékei. Morfológiai (alaktani) alapon a megkülönböztetés sokszor lehetetlen. Komolyabb értéket képvisel, ha a feltételezett életnyomok területén (vagy annak közvetlen környezetében) ún. nem egyensúlyi ásványtársulások vannak jelen, mert ezek már valóban egykori élettevékenységre utalhatnak (az élőlények anyagcseréje miatt térnek el a megszokott összetételű ásványtársulásoktól). Egy ehhez hasonló jelzés lehet, ha különféle elemek (főként a szén és kén) olyan izotópjai dúsulnak fel, amelyek a recens példák alapján élőlények tevékenységére vezethetők vissza.

Várhatóan a jelenlegi felfedezés is nagy szakmai vitát vált majd ki. A kutatók szerint egyet senki sem vitathat: a kőzetek valóban egy ősi óceánfenékről származnak, egy olyan egykori környezetből, ahol a modern elméletek szerint az élet kialakult. Napjainkra ugyanis elvetették a darwini "meleg felszíni pocsolyák" modelljét, és az első élőlényeket a mélytengeri vulkáni hátságok kénben, vasban és egyéb elemekben gazdag, energiadús környezetébe, az ősi mélytengeri füstölgők mellé "költöztették".