Hasznos tanácsok kullancsok ellen

2005.03.29. 11:05

Tavasszal a kullancsok jelentik az egyik legnagyobb veszélyt a természet örömeit élvezők számára. A kórokozókkal szennyezett élősködők okozta megbetegedések áprilisban kezdenek megszaporodni, a legtöbb fertőzés pedig május-június-július hónapokban fordul elő. Jó tehát, ha tudjuk, mitől és mennyire kell tartanunk.

A kullancsok világszerte kb. 300 betegséget terjesztenek, de csak töredékük veszélyes az emberre. Az állatok nem betegszenek meg, de vérükben folyamatosan keringenek a kórokozók. Az ízeltlábú élősködőknek többféle fejlődési alakjuk van. Mindegyik vérszívó, vagyis erdei rágcsálók, kisemlősök, nagyvadak és az ember vérével táplálkoznak. A kisemlősök, mindenekelőtt a rágcsálók a kórokozók megőrzésében döntő szerepet játszanak.

A kullancsok földrajzi megoszlása változó, és nemcsak az aljnövényzetben gazdag erdőkben, erdei tisztásokon, hanem a városi parkokban is előfordulnak. Kedvez nekik a magas páratartalom. Mivel azonban a fényt, a szárazságot, valamint a meleget nem kedvelik, rejtőzködve élnek. A kullancsok aktivitása a tavaszi felmelegedéssel, március-április hónapban kezdődik és az őszi fagyok beálltáig tart. A legtöbb fertőzés tavasszal és nyár elején fordul elő, azonban van egy második szezon is, amely kora ősszel, szeptember-október környékén kezdődik.

A kullancsok táplálkozási szokása igen jellegzetes. Az aljnövényzeten, a bokrok és fák levelein legfeljebb 1,5 méter magasságban - hátsó lábaival megkapaszkodva várja a táplálkozási alkalmat. A bőrbe fúródva vért szívnak, közben saját gyomornedvüket az áldozat vérkeringésébe juttatják. A kifejlett állat 2-3 mm nagyságú, így odafigyeléssel már a vérszívás előtt is szabad szemmel könnyen észrevehető, eltávolítható. A fiatalabb alakokat (ún. lárva, nimfa) nehezebb észrevenni. Minél rövidebb ideig van a kullancs a bőrben, annál kisebb a fertőzés kockázata. Az élősködő eltávolításakor is megfertőzhetjük magunkat, ha összenyomjuk a kullancs testét.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK