Európai csillagászok két igen magas hőmérsékletű Naprendszeren kívüli bolygót fedeztek fel, két megfigyelési módszer gyümölcsöző kombinációja révén.

A két új Naprendszeren kívüli bolygót (ún. exobolygót) eredetileg egy olyan jelenségnek köszönhetően fedezték fel, amelyet 2004. június 8-án szűkebb kozmikus környezetünkben is megfigyelhetünk, amikor a Vénusz bolygó átvonul a Nap előtt. E "részleges fogyatkozás" során a csillag kitakart területe miatt annak fényessége lecsökken. Az exobolygóknál - ahol ezt megfelelő látóirány esetén minden keringés során tapasztalhatjuk - ez a fényességváltozás periodikus.

Az ún. OGLE-program során ilyen jellegű fényességváltozások után is kutatnak. Az elmúlt négy évben 137 exobolygó-jelöltet jelentettek be a mérések alapján, körülbelül 155 ezer csillag megfigyelése után. Amennyiben egy ilyen rendszerben megmérik a kísérőnek a csillagra kifejtett gravitációs hatását is (a test egy kicsit "rángatja" a csillagot, ahogyan a kalapácsvető imbolyog, amikor eldobni készül az eszközt), meg lehet becsülni a kísérő tömegét is.

Ezeket az ún. radiális sebességváltozásra vonatkozó méréseket most az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Chilében lévő Paranal-obszervatóriumának Kueyen-teleszkópjával végezték (ez a távcső a 4 darab 8,2 méter átmérőjű távcsőből álló Very Large Telescope rendszer egyik tagja). Számos lehetséges jelöltet vizsgáltak meg, és két esetben kiderült, hogy a kísérő bolygótömegű test, nem pedig egy kisebb csillag vagy barna törpe (fejlődésében megrekedt törpecsillag).

Az átvonulás megfigyeléséből pontosabb becslést lehetett adni a tömegre, sőt az égitestek átmérőjére és sűrűségére is. A mintegy 120 exobolygóból - a mostani két újat is figyelembe véve - mindössze négy olyan van, ahol ezeket az értékeket viszonylag pontosan ismerik.

A két új, a Jupiternél kissé nagyobb tömegű és méretű exobolygót egy teljesen új osztályba sorolták ("szuperforró Jupiter-típus"), tekintve igen magas felszíni hőmérsékletüket (az egyik esetben ez 1800 Celsius-fok). Keringési idejük kevesebb mint 2 földi nap, azaz csillagukhoz igen közel keringenek. E furcsa pozícióra a csillagászok még nem rendelkeznek magyarázattal.

Simon Tamás