Az év gyógyszere a magyarországi gyakorlatban

A Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság a non-Hodgkin limfóma kezelésére szolgáló immunterápiás készítménynek ítélte "Az év gyógyszere 2003" díjat. A hazai terápiás eredmények - a nemzetközi tapasztalatokhoz hasonlóan - vitathatatlan javulást mutatnak.

A díj átadására június 3-án került sor, a Magyar Malignus Limfóma Konferencia nyitónapján Budapesten. A szimpózium rövid protokolláris része után szakmai előadások hangzottak el, ahol neves hazai szakemberek és egy brit professzor ismertette a szer hatásmechanizmusát, illetve a nemzetközi klinikai tapasztalatokat. Ezután a hazai szempontból legfontosabb rész, a magyarországi eredmények bemutatása következett.

A limfómákról és az immunterápiáról korábban részletes anyagot közölt a Daganatok.hu c. honlap, így itt csak röviden utalunk ezekre. Limfómáknak a nyiroksejtekből - az immunrendszer ún. B- és a T-limfoid sejtjeiből - kiinduló rosszindulatú daganatokat nevezik, amelyeken belül megkülönböztetik a Hodgkin-limfómát (Hodgkin-kór) és az ún. non-Hodgkin-limfómákat.

Az immunterápia lényege, hogy a szervezet saját immunrendszerét mozgósítja a rák elleni hatékonyabb küzdelemre. Az egyik típusa az ún. passzív immunterápia. E módszer alkalmazása során azonosítják a - lehetőleg csak a tumorsejtek felszínén lévő - ún. "tumorspecifikus" molekulákat (főleg a "jelfogó készülékeket", azaz a receptorokat), s olyan ellenanyag-molekulákat (antitesteket) gyártanak, amelyek képesek ezekhez hozzákapcsolódni. Ilyen antitesteket - ún. immunglobulinokat - a mai technológiával gyakorlatilag "rendelésre" lehet előállítani, azaz bármilyen szerkezetben el lehet készíteni. A tumorsejthez kapcsolódó antitestek a szervezet immunválaszát váltják ki.

A most díjazott gyógyszer (rituximab) az immunterápia talán eddigi legnagyobb sikertörténete. A hatóanyagául szolgáló antitestek önmagukban is a tumor jelentős zsugorodását eredményezik. Még hatékonyabb azonban a kezelés, ha a hagyományos kemoterápiás szerekkel együtt alkalmazzák. Az eddigi tapasztalatok alapján a véglegesen meggyógyultak aránya kb. 60%, ami közel másfélszerese a korábbi 40%-os értéknek, azaz 50%-os javulást eredményez.

Magyarországon 2002 első negyedévében törzskönyvezték a készítményt. Ekkor még csak azoknak az ún. follikuláris non-Hodgkin-limfómában szenvedő betegek kezelésére szólt a regisztráció, akik az előzetes kemoterápia után ismét megbetegedtek, vagy magára a kemoterápiás kezelésre nem reagáltak. 2002 második félévére azonban elegendő klinikai vizsgálatból származó adat állt rendelkezésre, amelyek alapján a diffúz nagy B-sejtes limfómás (DLBCL) esetekre is kiterjesztették a rituximab-terápiát. Ettől az időponttól kezdve Magyarországon is a gyakorlati felhasználás igazolta az előzetes fejlesztési vizsgálatokból már ismert kiemelkedő klinikai hatást. Sajnálatos körülmény viszont, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár - bár minden betegnek fizeti a kezeléseket - egyelőre csak egyedi elbírálás alapján adja a gyógyszert, ami az esetek egy részében több hónapos késést okoz a kezelés megkezdésében, rontva a terápiás hatást.

A díjátadási rendezvény utolsó tudományos előadásán dr. Schneider Tamás főorvos összegezte a betegség legnagyobb hazai kezelési centrumából (Országos Onkológiai Intézet Kemoterápia A osztály) származó tapasztalatokat. Ezek 64 DLBCL-beteg kezelési eredményein alapulnak, 2002 szeptembere és 2004 áprilisa között. A betegek mindegyike kombinált kezelést kapott, azaz a nemzetközi protokollnak megfelelően együtt alkalmazták a hagyományos kemoterápiás szert (CHOP) és a rituximabot (R-CHOP kezelés). Az immunterápiás szerből átlagosan 5,4 adagot adtak a betegeknek, minden esetben a hagyományos kemoterápiás szer előtt. A jelenlegi adatok alapján az átlagos betegkövetési idő 12,3 (3-21) hónap.

A hazai eredmények - a nemzetközi tapasztalatokhoz hasonlóan - igen jelentős javulást mutatnak, ha összehasonlítjuk az R-CHOP kezelést a CHOP-kezeléssel önmagában. Teljes remissziót (azaz a betegség okozta tünetek kezelés hatására történő teljes eltűnését, megszűnését) a kezelt betegek 73%-ánál sikerült elérni, szemben a korábban csak CHOP-kezeléssel elért 49%-kal.

Az előadó által bemutatott adatok és elemzések alapján tehát elmondható, hogy az elsődleges R-CHOP előnyei DLBCL-ban vitathatatlanok: hatékony kezelést tesznek lehetővé, növelik a teljes remisszió arányát, csökkentik a betegségbe való visszahanyatlás (relapszus) arányát és a mellékhatások sem jelentősek.

Az immunterápia mint célzott daganatterápia az elmúlt évtizedek legfontosabb előrelépése a rák elleni harcban, amely - a célpontok és a hatóanyag-molekulák egyre szélesebb körének megismerésével, illetve kifejlesztésével - belátható időn belül igazi áttöréssé válhat. Ennek következő nagy lépése lehet a rituximab egyik továbbfejlesztett - Magyarországon sajnos még nem elérhető - változata (ibritumomab), amelyben a hatóanyagként használt antitestekhez egy radioaktív izotópot csatolnak, s a kóros sejteken megkötődő antitest ezzel egy "miniatűr bombát" is célba juttat, tovább növelve a hatékonyságot.

Simon Tamás