Egyedülálló gyűjtemény a nagy felfedezők hagyatékából

Júniusban nyitotta meg kapuit a világ első, egyedülálló gyűjteménye, amely a világ nagy felfedezőinek állít emléket.

Egymillió térkép, félmillió fotó és egy 400 métert meghaladó polcrendszer tele kézirattal. Planétánk kutatóinak, felfedezőinek legértékesebb dokumentumait 174 éves fennállása során gyűjtötte egybe a londoni székhelyű brit Királyi Földrajzi Társaság (Royal Geographical Society - RGS), amely június elején megnyitotta archívumait a nagyközönség előtt. Az eseményt egy új székház megnyitásával és egy szeptember 17-ig nyitva tartó kiállítással is gazdagította.

A Royal Geographical Society illusztris "lakói" között ott van az összes nagy XIX. századi felfedező: Charles Darwin, az evolúcióelmélet atyja, David Livingstone Afrika-kutató, Robert FitzRoy kapitány, a Tűzföld partjainak feltérképezője, James Clark, a Déli-sark felfedezője, Ludwig Leichart Ausztrália-kutató, Henry Morton Stanley újságíró, aki megtalálta Afrikában Livingstone-t, Richard Burton és John Henning Speeke, akik a Nílus forrásait kutatták fel. De nem hiányoznak olyan későbbi nagyságok sem, mint Jacques-Yves Cousteau, az óceánok kutatója és védelmezője, Thor Heyerdahl, a kísérletező hajós, Edmund Hillary és Tenzing Norgay serpa, a Mount Everest meghódítói, W. R. Anderson, a Nautilus atom-tengeralattjáró parancsnoka, aki az Északi-sark jege alatt hajózott.

Róluk és még sok más kutatóról eredeti kéziratokat, saját kezűleg felvett fotókat, vázlatokat, naplókat, személyes tárgyakat is őriz a Royal Geographical Society. Kalapok, amelyeket Livingstone és Stanley viseltek híres afrikai találkozásuk napján, Livingstone akvarelljei, térképészeti eszközei, a fal, amely alatt eltemették a szívét. Stanley csizmái, a vázlat, amelyet a Viktória-vízesésről készített.

A hírességek ereklyéi mellett helyet kaptak azoknak a természetbarátoknak, misszionáriusoknak, tengerészeknek, hegymászóknak, excentrikus utazóknak szintén nagyon értékes anyagai, akik az elmúlt 174 évben a tudomány, a kereskedelem, a brit birodalom szolgálatában álltak és beszámolókkal, fotókkal egy akkor ismeretlen világról adtak képet egész generációknak.

A fotók sok esetben nemcsak a világ sokszínűségéről, gazdagságáról tanúskodnak, hanem felfedezőinek érzelmeiről is. Ilyen például az a kép, amelyet Frank Hurley készített arról a pillanatról, amikor Ernest Shackleton 1916-ban a Déli-sark jegének fogságába esett embereinek segítségére siet. Az emberek arca nem látszik, csak fekete körvonaluk és égnek emelt karjaik fejezik ki a menekülés izgalmát és örömét. Az elkeseredés tükröződik viszont azon a fotón, amelyen Robert Scott és társai állnak 1911. december 14-én a Déli-sarkon Roald Amundsen elhagyott sátránál.

Az anyagok nem lezárt történetet illusztrálnak. Az RGS munkatársai továbbra is a különböző földrészeken a még mindig ismeretlen helyek felkutatására, a környezeti változások megfigyelésére, azok figyelmeztető regisztrálására törekszenek, hogy az archívum tovább gazdagodhasson és gyarapítsa ismereteinket a világról.

KAPCSOLÓDÓ CIKK