A világ legmagasabb fái sem nőnek az égig. Amerikai kutatók szerint a természet 130 méterben határozta meg a földi élőlények növekedési határát.

Forrás: College of Natural ResourcesA Föld legmagasabb élőlényei a mamutfenyők: közülük is a jelenlegi rekorder egy 112,7 méteres tengerparti mamutfenyő (Sequoia sempervirens), amely a kaliforniai Humboldt Redwoods Parkban él, és olyan magas, mint egy 35 emeletes ház.

Az óriás valószínűleg növekszik még, akár a világon föllelhető további nyolcvannyolc, 106 méternél magasabb példány, amely szintén Kaliforniában él (ebből 18 ugyancsak a Humboldt Nemzeti Parkban).

A legújabb kutatások szerint ezek a 2000 évet is megérő fák 130 méternél nem nőhetnek magasabbra. A Northern Arizona University kutatói jutottak erre a következtetésre, miután gondosan megvizsgálták a fák lombkoronáját. A növekedést meghatározó négy alapvető tényezőt - a víz áramlását a gyökerektől a törzs egész hosszában, a levelek szerkezetét és sűrűségét, a fotoszintézis hatékonyságát és a szén-dioxid-koncentrációt - vették figyelembe. Kiderült, hogy mindezek a paraméterek a lombkorona csúcsán csak a hatékonyság minimális szintjét érik el.

"Bizonyos mennyiségű energiát képesek előteremteni szöveteik felépítésére, de tekintettel arra, hogy a fotoszintézis hatékonysága csökken - a víz ugyanis nehezen jut fel a fa koronájának csúcsára -, nem növekedhetnek megfelelő mértékben. A fák még átlag 25 centimétert nőnek évente, de a megfigyelésükön alapuló statisztikai modell azt sugallja: a végleges határ 122-130 méternél van. Ebben a magasságban a vízhiány akkora, mintha a fák a sivatagban élnének" - magyarázta George Koch, a kutatócsoport vezetője.

A kutatók kiszámították, hogy a víz körülbelül 24 nap alatt ér a gyökerektől a mamutfenyők csúcsáig. A "pumpának" le kell győznie a gravitációs erőt és a súrlódást a vízszállító csövek falain. Ezt az állandó áramlást nem szakíthatja meg légbuborék-képződés, mert akkor leáll. A mamutfenyők ugyan igen hatékony rendszert "dolgoztak ki" a vízszállításra, de 130 méteren túl csődöt mondanak. Ez a törvény valószínűleg érvényes a Föld többi magas fájára is, például a Douglas-fenyőre vagy a tasmaniai eukaliptuszra is, amely 90 méterre is megnő.

A mamutfenyők naponta több ezer liter vizet vesz fel, és felhasználják a ködöt is. Európában a kedvezőtlenebb klíma miatt a tengeri mamutfenyő nem nő magasabbra 20 méternél. A hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum), a világ legnagyobb tömegű fája. Kiterjedt erdőkben él a Sierra Nevada nyugati lejtőin és Kaliforniában. A kínai mamutfenyő (Metasequoia glyptostroboides) - amely általában nem nő 35 méternél magasabbra -, igazi "élő kövület". A Jangce folyó partján él belőle mintegy ezer őspéldány, de magról már a világ legkülönbözőbb parkjaiban termesztik.