Több ezer csontvázon elvégzett vizsgálatok alapján még néhány száz évvel ezelőtt is viszonylag ritkán fordultak elő a daganatos megbetegedések.

A fejlett országokban minden évben emelkedik a daganatos megbetegedések előfordulási aránya (incidenciája), és ez a folyamat már a fejlődő országokban is megindult. Alapvető kérdés azonban, hogy milyen volt a betegség előfordulása őseinknél, azaz mennyire tekinthető civilizációs problémának a rák.

Amennyiben szövettani megközelítést alkalmazunk, akkor ezt a kérdést természetesen kizárólag csontmaradványok elemzésével lehet vizsgálni, vagyis a csontok daganataira utaló jeleket lehet tanulmányozni. A horvát tudományos és művészeti akadémia kutatói dr. Mario Slaus vezetésével 3160 csontvázat vizsgáltak át, s eredményeiket július 6-án ismertették az Innsbruckban zajló európai rákkutatási konferencián.

Eredményeik egyértelműen arra utalnak, hogy a rák igen ritka volt őseink körében, és olyan modern betegségnek számít, amelynek fő okai az élettartam növekedése, illetve az életmódbeli változások.

A vizsgált csontvázak az i. e. 5300 és a XIX. század közötti időszakból származtak, 3-60 éves emberektől. 3160 példány csontjainak alaktani, röntgen- és CT-vizsgálata után mindössze négy esetben fedeztek fel rendellenes szövetburjánzásra utaló nyomokat, amelyek háromféle daganattípustól származtak - ám ezek mindegyike jóindulatú betegség.

Az igazán jelentős azonban az a tény, hogy ezek elsődleges csontdaganatok voltak, amelyek egyébként ma is igen ritkák. A legtöbb esetben más daganatok áttéteként jelennek meg a csontokban rákos elváltozások. Erre utaló nyomokat azonban nem találtak a kutatók, amit ők azzal magyaráznak, hogy a vizsgált egyedek életkora az elhalálozáskor átlagosan 35,6 év volt.

A XXI. századra azonban a születéskor várható élettartam alaposan kitolódott, a jobb táplálkozási és higiénés körülményeknek, illetve a jobb egészségügyi ellátásnak köszönhetően. Mindezt azonban a daganatos betegségek előretörése kísérte, amelyek fő kiváltó okai a dohányzás (az EU-ban az összes daganatos halálozás kb. 30%-áért felelős), illetve a helytelen táplálkozás és elhízás (újabb 30%).

A kutatók ugyanakkor számos olyan betegség nyomait azonosították a csontvázakon (pl. szifilisz, tuberkulózis, lepra), amelyek alaposan megtizedelték őseinket. E "régi" betegségek helyett kell most megküzdeni az "új kórral", aminek leghatékonyabb eszköze a megelőzés.