Együtt a háromszáz legjobb magyar

2004.07.08. 12:56

Világhíres magyarok címmel a művészet, irodalom, történelemtudomány és sport területén világviszonylatban is kimagasló magyarokról jelentetett meg népszerű ismeretterjesztő könyvet a Kossuth Kiadó. Az ország európai uniós csatlakozásához kapcsolódóan napvilágot látott kötetet Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke méltatta a Kiadó Pallas Páholy nevű kávézójában.

Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója mutatta be a háromszáz személyiséget felvonultató kötetet, amelyet a tervek szerint szeptemberben német, angol és francia nyelven is megjelentetnek azzal a nem titkolt szándékkal, hogy eljuttassák az Európai Parlament képviselőinek. A könyv óriási hiányt pótol nem csak külföldön, hanem idehaza is, hiszen csekély mennyiségű és rendkívül hiányos, pontatlan adatok jelennek meg a jeles magyarok biográfiájáról, eredményeiről.

A kötet tematikusan öt részre tagolt, melyek a történelem, művészetek, irodalom, tudományok és a sport. Az egyes területeken kimagasló eredményt nyújtó személyek névsorát és ismertetését az adott terület szakértői készítették el.

Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke méltatásában azt hangsúlyozta, hogy az EU-csatlakozás után különösen fontos, hogy a magyarok egészséges öntudattal, önbizalommal rendelkezzenek, hiszen sokszor hajlamosak vagyunk lenézni azt, amit mi alkottunk és felnézni arra, amit mások hoztak létre. A könyv segít megteremteni egy egészséges nemzeti büszkeséget, amelyre az elmúlt évszázadban nem sok lehetőség nyílott.

Forrás: [origo]

Gazda István, Vizi E. Szilveszter, Gervai András és Kocsis András a sajtótájékoztatón

Gazda István, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója, a könyv szakmai főszerkesztője szerint a kötet legnagyobb erénye abban áll, hogy pontos, több évtizedes kutatómunkát megelőző, hiteles adatok alapján készült, ezért az ellentmondó információk közt igazodási pontként is szolgál.

 Természetesen mindig nehéz meghatározni, hogy mi is a magyarság kritériuma, mi alapján tekinthető valaki magyarnak vagy - már/még - nem magyarnak. Gervai András kritikus, a kötet társszerkesztője elmondta, hogy a "felvétel" kritériuma az önmeghatározás volt. A kötetben nincs olyan híresség, aki ne vállalta volna büszkén magyarságát, aki akár külföldre távozva, ott gyökeret eresztve is ne vallotta volna magát magyarnak.

Előző
Következő