A vakok valóban jobban hallanak

Vágólapra másolva!
Kanadai kutatóknak sikerült tudományosan bizonyítaniuk azt az egyébként általános elképzelést, hogy az egyik érzékszerv elvesztése vagy gyengülése egy másik élesedését vonja maga után.
Vágólapra másolva!

Montreali neurológusok kutatásaik során arra a következtetésre jutottak, hogy a fiatal korban történő látásvesztés egyre élesedő hallást von maga után. Ez talán nem különösebben meglepő, sőt korábban számos kutató is feltételezte, hogy van egyfajta "érzékszervi kiegyenlítődés", bizonyítani azonban idáig senkinek sem sikerült: a kísérletek sorra ellentmondásos eredménnyel zárultak.

Robert Zatorre, a McGill Egyetem kutatója szerint a korábbi megfigyelések kudarca abban keresendő, hogy nem vették figyelembe a látásvesztés idejét és okát. Zatorre a 14 vak önkéntest két csoportra osztotta: az elsőbe azok kerültek, akik már születésükkor vakok voltak, vagy igen fiatalon (2 éves koruk előtt) veszítették el látásukat, a másik csoportba pedig az ennél később megvakult jelentkezőket sorolták. A kísérletet egy látókból álló kontrollcsoport is segítette. A résztvevők életkora 21 és 46 év között volt. A vizsgálatban résztvevőknek egymás után hangpárokat játszottak le, és azt kellett eldönteniük, melyik hang volt magasabb. A kutatók váltogatták a hangok közti különbséget és azt is, milyen hosszan volt hallható egy-egy hang.

Az eredmény szerint az első csoportba tartozó, korán megvakult jelentkezők minden tekintetben túltettek a többi csoporton; sikeresen megoldották a feladatot akkor is, amint a lejátszott hangok egyre rövidebbek lettek, illetve a köztük lévő különbség egyre csökkent. A Nature tudományos hetilap legújabb számában közölt cikkből kiderül, hogy a látóknak akár nyolc-tízszer olyan hosszú idejig kellett az egyes hangokat hallaniuk ahhoz, hogy kihallják a köztük lévő különbséget, mint a korán megvakultak csoportjának.

A kutatók szerint a kísérlet arra is fényt derített, hogy a megvakulás időpontja és nem a vakon töltött évek száma határozza meg a zenei hallás élességét.

"A felfedezés sokat elárul a fiatalkori agy fejlődéséről" - állítja Pascal Belin, a Montreali Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője. A Belin feltevése szerint a jelenség magyarázata az lehet, hogy a látókéreg bizonyos esetekben a látás mellett egyéb érzékszervi ingereket is képes feldolgozni, és a korai megvakulás e szerint elindíthatja ezt a folyamatot. A legtöbb ember agyában ezek a kapcsolatok idővel eltűnnek, ám valószínűleg megmaradnak azoknál, akik korai gyermekkorban vesztik el látásukat.