Új remény a szélütés kezelésében

Az eddigi legígéretesebb eredmény született meg az agyérkatasztrófák (stroke) magzati őssejtekkel való gyógyításának kísérletei során. Egy hónappal a kezelés után a bejuttatott emberi sejtek egyharmada életben volt a kísérleti állatok agyában, és ezeknek fele kifejlett idegsejtekké alakult.

Amerikai kutatók modellállatokon (patkányokon) elért eredményei szerint a beültetett őssejtek a stroke miatt károsodott agyterületre vándoroltak, és az elpusztult sejteket helyettesítő idegsejtekké fejlődtek. A következő lépés annak bizonyítása, hogy a folyamat következtében helyreállhat a bénulás miatti mozgásképtelenség, s ezután megkezdődhetnek a főemlősökön folytatott kísérletek, majd ezek sikere esetén a klinikai próbák is.

Gary Steinberg és kollégái (Stanford University) idegi őssejteket nyert ki 16-20 hetes emberi magzatokból, majd növekedési faktorok hozzáadásával sejttenyészetben szaporította őket. A sejteket ezután olyan patkányok agyába injekciózták be, amelyekben előzőleg műtéti beavatkozással hoztak létre agyérkatasztrófát. Minden állat körülbelül 300 000 sejtet kapott, egy héttel a műtét után.

Egy hónappal a kezelést követően a bejuttatott sejtek körülbelül egyharmada még mindig életben volt az állatok agyában, és ezeknek mintegy fele kifejlett idegsejtekké (neuronokká) alakult - számoltak be a nagyszerű eredményekről a kutatók az amerikai tudományos akadémia lapjában (Proceedings of the National Academy of Sciences). A többi sejt vagy eredeti állapotában maradt meg, vagy olyan sejtekké fejlődött, amelyek a neuronok működését segítik. A sejtek egy része a beinjekciózás helyéről egy millimétert vagy ennél egy kicsit nagyobb távolságot vándorolt a sérülés helye felé, ami méretükhöz képest nagy távolságnak számít.

A kutatók szerint a magzati (12 hetesnél idősebb szervezetből származó) sejtek alkalmasabbak az ilyen jellegű kezelésekre, mint a felnőtt vagy embrionális (12 hétnél fiatalabb) szervezetből származó társaik. Bár a felnőtt agyban is léteznek idegi őssejtek (ezek felfedezése nagy meglepetés volt néhány évvel ezelőtt), ám kis számuk miatt nehezen kinyerhetők, kisebb számban maradnak életben az átültetés után és kevésbé rugalmas a fejlődési képességük. Az embrionális őssejtek felhasználását pedig komoly etikai problémák övezik, és az Egyesült Államokban csak korlátozott mennyiségű sejtvonal áll a kutatók rendelkezésére. (A magzati őssejteket elpusztult, illetve abortált magzatokból nyerik ki.)

Az emberi alkalmazás kipróbálásához még számos kísérletre van szükség, amelyek során bizonyítani kell például, hogy több millió sejt beültetése során is működik az eljárás, illetve hogy ezek a sejtek nem okoznak más jellegű problémákat a szervezetben.

Simon Tamás