Szervátültetés: egy új korszak hajnalán

2004.09.16. 9:38

Az állati szervek és szövetek emberbe történő átültetése, vagyis a xenotranszplantáció jelentheti a megoldást a donorszervek világszerte megfigyelhető hiányára, hívta fel a figyelmet a téma jeles képviselője.

Jelenleg a szükséges műtétek számához képest egyre kevesebb az emberi donor, így a szív-, vese- és máj transzplantációra váró személyek csupán 25 százaléka jut végül életet mentő szervhez. Az állati szervek emberbe történő beültetésével foglalkozó szakemberek neves képviselője, Ian F. C. McKenzie a Nemzetközi Transzplantációs Társaság 20. Konferenciáján hívta fel a figyelmet arra, hogy az ún. transzgenikus sertések létrehozásának köszönhetően, a transzplantációk egy új korszaka kezdődik, amelyben nem kell majd küszködni a donorhiánnyal.

Az első, 1964-ben végzett állati szervek és szövetek emberbe történő beültetésének kísérlete óta világszerte milliárdokat költenek az ilyen kutatásokra, mégis mind a mai napig tilos a xenotranszplantáció. Néhány éve Angliában már az első hivatalos - állati szerv - beültetésére készültek, amikor kiderült, hogy a donor sertésben egy olyan vírus található, amely az ember vérébe kerülve évtizedekig lappanghat, miközben örökítőanyaga változáson megy keresztül, majd akár világméretű járványt is okozhat.

Pedig az eddigi tapasztalatok szerint leginkább a sertés szerveit lehetne felhasználni a humán donor szervek helyettesítésére. Mivel genetikai állománya csupán csekély százalékban tér el az emberétől, így az idegen szervvel, szövettel szemben tanúsított kilökődés veszélye alacsony. Emellett a disznó nagyjából ugyanakkora szervekkel rendelkezik, mint mi emberek. Mivel tenyésztési idejük rövid, gyorsan nagy mennyiségű donorhoz lehetne jutni.

McKenzie jelezte, hogy már tenyésztenek olyan vemhes sertéseket, amelyek 5 - a xenotranszplantáció sikerességét növelő - génnel rendelkeznek. Jóllehet a sertésvírusok emberbe történő átvitele továbbra is problémát jelent még, a kutató rámutat arra, hogy már sikerült egy olyan receptort azonosítani, mely képes megkötni a sertésvírusok egy fajtáját, vagyis megakadályozni a humán fertőződés kialakulását.

Cseh Júlia

KAPCSOLÓDÓ CIKK