Nincs tudomásunk arról, hogy a Toutatis-kisbolygónál nagyobb égitest valaha is közelebb merészkedett volna a Földhöz. A rémhírek ellenére azonban a becsapódás teljesen valószínűtlen.

A Space.com űrportál már májusban beszámolt azokról az interneten köröző levelekről, amelyek szerint újabb világvége várható, jelenleg a Toutatis nevű kisbolygó becsapódása formájában. Az utóbbi hetekben - az égitest közeledésével - megszaporodtak a rémhírek, bár olyan elképzelések is vannak, hogy a pusztítás után maga Jézus száll le a földre.

Tény, hogy 2004. szeptember 29-én a torz ellipszoid alakú, 4,6 x 2,4 kilométeres Toutatis - amely a legnagyobb ismert kisbolygók közé tartozik - földközelbe kerül. Tény az is, hogy az emberiségnek nincs tudomása arról, hogy ilyen méretű égitest valaha is ennél közelebb került volna a Földhöz (ez azonban nem sokat jelent, mivel a Föld pályáját keresztező, azaz potenciálisan veszélyes égitestek kutatása csak néhány éve vált igazán intenzívvé).

Az 1989-ben felfedezett Toutatis is potenciálisan veszélyes égitest, ám pályáját jobban ismerik a csillagászok, mint bármely más kisbolygóét. Négyévente kerüli meg a Napot, pályája a Mars és a Jupiter közötti fő kisbolygóövtől a Föld pályájáig nyúlik, így négyévente kerül földközelbe is. Legkisebb távolsága az idei földközelség során a Föld-Hold távolság körülbelül négyszerese (1 549 719 kilométer) lesz, ami egy ilyen méretű, globális katasztrófa kiváltására képes égitestnél valóban "kellemetlen" közelségnek számít. A visszamenőleges pályaszámítások szerint 1353 óta nem került ennyire közel bolygónkhoz, illetve 2562-ig nem is fog.

Bolygónk nagyjából egymillió évente ütközhet 1 km-nél nagyobb átmérőjű aszteroidával. Ha egy ilyen katasztrófa mostanában következne be, körülbelül 1 milliárd ember halálát okozná. Jelenlegi ismereteink szerint az aszteroidabecsapódások jelentik az egyetlen olyan természetes veszélyforrást, amely az emberi civilizációt egyik pillanatról a másikra megsemmisítheti vagy jelentősen visszavetheti fejlődésében.

A szakemberek szerint azonban biztosan kijelenthető, hogy a Toutatis becsapódásától vagy bármilyen más hatásától nem kell tartanunk, jelenleg és a következő hat évszázad során sem. Hogy ezek után hogyan módosul a pálya, azt egyelőre nem lehet kiszámítani.

A csillagászoknak mindenesetre remek alkalmuk nyílik arra, hogy a furcsa égitestről további értékes információkat szerezzenek, és magyarázatot találjanak szokatlan alakjára és forgási tulajdonságaira. Földközelségének napjaiban már kis amatőrcsillagászati távcsövekben is észlelhető lesz, apró, csillagszerű fénypontként (fényessége várhatóan 6,7 magnitúdó lesz), és a Magyar Csillagászati Egyesület információi szerint 50 fokot halad naponta az égen (a telihold látszó átmérője 0,5 fok).