Dán zsiráfbébi érkezett az Állatkertbe

2004.10.08. 9:57

Jonas egy héttel ezelőtt a dániai Aalborg állatkertjéből érkezett Budapestre, és mától láthatják a látogatók. A zsiráfcsikót a nyolcéves Santana párjának szánják, mindketten a Rotschild-zsiráfok közé tartoznak.

A fővárosi állatkert új zsiráfja mintegy 4 méter magas, de mivel "kamasz", még nőni fog. A két éves és két hónapos zsiráfbika a dániai Aalborg állatkertjéből került Budapestre egy hete, s máris láthatják a fővárosi állatkert látogatói.

Jonas 2002. július 31-én született Aalborgban. A hím zsiráfok a természetben négyéves koruk után válnak ivaréretté, állatkertekben ez akár már két és fél év után megtörténhet. Teljes testmagasságukat 6-7 éves korában érik el: ez átlagosan 430-530 centiméter, súlyuk ekkor 550-1930 kg. Jonas az európai zsiráf-tenyészprogram keretében került Budapestre, hogy Santanával utódokat nemzzen. A köztük lévő korkülönbségget tekintve Jonas akár Santana csemetéje is lehetne: Jonas szinte egy idős Santana nőstény utódával, Sakával. (A zsiráf vemhessége 460 napig tart.) Az állatoknak először meg kellett szokniuk egymás társaságát, de a pár olyan nyugodtnak bizonyult, hogy néhány nap után össze is lehetett engedni őket.

Egyenes ág

A zsiráfcsikó "előkelő" származású: az állatkerti adatbázisok alapján a dédszülőkig vezethető vissza a családfa, tovább csak azért nem, mert a korábbi ősök a vadonban születtek. Közülük több egyed azon állatok közül való, amelyeket a cseh Josef Vágner ugandai expedícióján fogtak be az 1960-as évek végén. (Ezekről Vágner magyarul is megjelent könyveiben, a Szafári a Kilimandzsáró alatt és Az oroszlán nem az állatok királya című kötetekben olvashatunk.)

Az ősök az Ugandában, Dél-Szudánban és Nyugat-Kenyában honos, úgynevezett Rotschild alfajhoz tartoznak, így Jonas is az alfaj tiszta vérű képviselője, akárcsak Santana. Az állatkerti zsiráfokat az állomány genetikai változatosságának fenntartása érdekében nemzetközi programban, az állatkertek közötti együttműködés keretében tenyésztik. A világ állatkertjeiben 292 Rotschild-zsiráf él, a vadonban az alfajt további mintegy hatszáz egyed képviseli.

Zsiráfok Budapesten

A budapesti állatkertben 1868 óta élnek zsiráfok, az első állatot még Erzsébet királyné ajándékozta az intézménynek. London (1838), Párizs (1852) és Bécs (1858) után a budapesti volt a negyedik állatkert, ahol zsiráfborjú született (1868-ban), és Budapesten sikerült állatkerti viszonyok közt először szaporítani a zsiráf Kenyában honos alfaját, az ún. masszai zsiráfot (ez 1934-ben történt).

A zsiráf (Giraffa camelopardalis) alfajai közül az angola-zsiráf Angolában és Zimbabwéban, a szudáni zsiráf Szudánban, a núbiai zsiráf Szudánban és Eritreában, a fokföldi zsiráf Dél-Afrikában, Namíbiában, Botswanában és Mozambikban, a csád-zsiráf Nigériában, Nigerben, Szenegálban és Kamerunban, a recés zsiráf Etiópiában, Szomáliában, Kenyában, a Rotschild-zsiráf Ugandában, Szudánban, Kenyában, a masszai zsiráf Kenyában és Tanzániában, míg a Thornicroft-zsiráf Zambiában honos. A zsiráfok a természetben mintegy 26, állatkertekben az eddigi ismeretek szerint legfeljebb 36 évig élnek. Étrendjükön lucerna, vegyes lomb, gabonadara, zöldség és gyümölcs szerepel, s ehhez ásványi anyagokat, vitaminokat és nyalósót kapnak. Az állatkertben is élő példányokon is megfigyelhetőek a Rotschild-zsiráf jellemzői: a fejtető csontkúpjainak nagyfokú fejlettsége, illetve a testet borító foltok közép felé sötétedő színárnyalata.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK