A várakozásoknak megfelelően az orosz alsóház október 22-én, pénteken ratifikálta a kiotói klímavédelmi jegyzőkönyvet. A döntéssel elhárult az utolsó akadály a klímavédelmi egyezmény életbe lépése előtt. Ez a siker, bár jelentős, nem ad okot arra, hogy megnyugodjunk, intenek a szakemberek, akik máris a következő lépéseket sürgetik.

Az orosz alsóház 334:73 arányban, két tartózkodás mellett jóváhagyta az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklését célzó megállapodást, ezzel lehetővé téve annak életbe lépését. (A Kiotói Jegyzőkönyvben a fejlett országok vállalták, hogy 2008 és 2012 között összességében legalább öt százalékkal csökkentik üvegházhatású gázkibocsátásukat az 1990-es szinthez képest.)

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) elnöke üdvözölte a döntést, ám rámutatott: megelégedésre semmi okunk. A probléma a Kiotói Jegyzőkönyv életbe lépésével koránt sincs megoldva - mutatott rá Rajendra Pachauri. A Jegyzőkönyv csupán az első lépés az üvegházhatású gázok termelésének visszaszorításához vezető úton. A kiotói szigorítások igen rövidtávú célok, feltétlenül szükség lenne lényegesen hosszabb távú szabályozás létrehozására. Szükséges lenne például egy maximum határt megállapítani arra, milyen mennyiségben lehetnek jelen a légkörben üvegházhatású gázok. A 18. század elejétől a légköri szén-dioxid mennyiség 30 százalékkal nőtt. "Szükség lenne egy nemzetközi  megállapodásra arról, hol stabilizáljuk a légköri koncentrációt" - mondta Pachauri.

Orosz aggályok

Az orosz igen számos kérdést vet föl: elég lesz-e az EU-tagok emissziós kvóta kereslete a felesleges orosz kvóták felszívásához, miután az Egyesült Államok visszalépett a megállapodástól, Kínának pedig - amely jelenleg a Föld egyik legnagyobb káros-gáz kibocsátója - fejlődőként nem kell alkalmazkodnia a szigorú korlátozásokhoz. További probléma lehet - s ez volt a csatlakozást ellenző orosz politikusok, tanácsadók legfőbb érve - hogy a kiotói kötelmek már a közeli években fékezhetik az orosz gazdaság növekedését. Stabil növekedés esetén Oroszország hamarosan beleütközhet az egyezmény plafonjaiba, és hatalmas büntetésekkel sújthatják - mondta Pjotr Romanov alsóházi képviselő.

Egyes orosz szakértői vélemények szerint Oroszországnak nem csupán az emisszió-kereskedelemben kell részt vennie (azok az államok, amelyek kibocsátása meghaladja az 1990-es szintet, kvótákat vehetnek az attól elmaradóktól, köztük Oroszországtól), hanem ki kell majd használnia a jegyzőkönyv másik két mechanizmusát is: ösztönöznie kell a közös kivitelezésű projekteket emissziócsökkentő beruházások vonzására, illetve létre kell hoznia a kvótakereskedés önkéntes belső piacát, amely kapcsolódik majd az európai (globális) kvótapiachoz. A két orosz energiamonopólium, az Egyesült Energiarendszer (áram) és a Gazprom (gáz) már jelentős összegeket fektetett környezetvédő technológiákba, bevételeket remélve az emissziós jogosítványok kereskedelméből. Mindamellett Konsztantyin Koszacsov, a duma külügyi bizottságának elnöke hangsúlyozta a ratfikálás politikai jellegét, kifejezve reményét: a jegyzőkönyvhöz való csatlakozás nem fog ártani az orosz gazdasági érdekeknek.

Mint arról korábban beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök hosszas tétovázás után szeptember végén adott zöld utat a ratifikálásnak, amivel elemzők szerint enyhíteni igyekezett demokrácianyirbáló reformjainak lesújtó nyugati visszhangját. Putyin májusában már megígérte a ratifikálás gyorsítását, miután az EU hozzájárult a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) való orosz belépéshez, és vállalta az Oroszországgal fennálló partnerségi és együttműködési megállapodásának (PCA) az új belépőkre való kiterjesztésével kapcsolatban megfogalmazott orosz aggodalmak enyhítését.