Cassini: sikeres manőver a Titánnál

Vágólapra másolva!
A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda kedden este minden korábbinál jobban megközelítette a bolygó legnagyobb holdját, a sűrű felhőréteg mögött rejtőzködő Titánt.
Vágólapra másolva!

2004. október 26-án közép-európai idő szerint 18.44-kor a Cassini mindössze 1200 kilométerre repült el a gigászi hold felszíne felett. A manőver a NASA közlése szerint sikeres volt, és mintegy 500 felvétel készült az égitestről az optikai tartományban. Az első képek hazai idő szerint szerdán hajnalban érkeztek meg a Földre, de sajnos a spanyol követőállomás környékén éppen viharos volt az időjárás, ami befolyásolhatta az adatok vételét. Az egyelőre feldolgozatlan képeken egy sűrű felhőzet közelképei láthatók, köztük sötét területekkel. Tekintse meg a képeket!

A megközelítés során felvételek készültek az ultraibolya és infravörös tartományban is, de ezek még nem elérhetők, ahogyan a radarpásztázás adatai sem. A szonda a nagy nyereségű tányérantennát a megközelítés során nem a Földdel való kapcsolattartásra használta, hanem arra, hogy radarhullámokkal tapogassa le a sűrű felhőréteg mögött rejtőzködő felszínt. Ezekből az adatokból készülhet el a Titan első igazi világtérképe.

Az űrszonda most közel 300-szor volt közelebb az égitesthez, mint az első, július 3-i megközelítéskor, és 12 műszeregyüttese közül 11 működött. A műszerek az égitest belső szerkezetéről, felszínéről, légköréről és a Szaturnusz mágneses terével való kölcsönhatásáról gyűjtöttek adatokat. A megfigyelések segíthetnek annak tisztázásban is, hogy az igen alacsony hőmérsékletű (átlagosan -178 Celsius-fokos) felszínt valóban szénhidrogénből (metánból és etánból) álló tavak és tengerek borítják-e.

A Titan a Szaturnusz legnagyobb, a Naprendszer második legnagyobb holdja, átmérője 5150 kilométer. A Naprendszerben ismert összes hold közül csak a Titánnak van sűrű, állandó légköre. A szakemberek szerint a kémiai viszonyok részben hasonlatosak azokhoz az állapotokhoz, amelyek az élet kialakulása előtt voltak jellemzőek az ősi Földön. A hold vizsgálata így értékes információkat szolgáltathat az élet kialakulását megelőző kémiai evolúcióról.

2005. január 14-én a Cassini-űrszondáról leváló Huygens európai leszállóegység leereszkedik a Titan felszínére. A mai mérések ehhez szolgáltatnak fontos adatokat a légkör sűrűségéről. Maga az anyaszonda a tervek szerint még 44-szer közelíti meg a Titánt a következő 4 év során, és a mainál is közelebb merészkedik hozzá.