Forrás: [origo]Amíg az Alpokban folyamatosan figyelik a gleccserekben lezajló folyamatokat, addig a Föld legmagasabb hegységében közel tíz éve nem folyik hasonló kutatómunka. Ez különösen nagy kockázatot jelent, mivel a Himalája jégárainak olvadása akár több tízmillió, a magashegység környezetében élő ember számára okozhat katasztrófát. A fokozódó veszélyre a környezetvédők próbálják felhívni a közvélemény és az állami szervek figyelmét. Helyzetüket nehezíti, hogy félelmeiket nem tudják mérési adatokkal alátámasztani, mivel a legutóbbi ilyen témájú tudományos adatgyűjtés a 90-es években történt.

A veszélyforrások között első helyen szerepel a hőmérséklet növekedése, amely a gleccserek olvadását okozza. A Nepáli Himalájában 3300 gleccser található, és ezek közül 2300 rendelkezik gleccsertóval. A tavakban tárolt víz mennyisége az utóbbi időben gyorsan növekszik. Ha egy gleccsertó átbukik természetes gátján, olyan gyors lefolyású áradást okozhat, amely számtalan áldozatot szedve elmossa az utakat, elsodorja a hidakat és a környéken élők házait. Az áradások által legjobban veszélyeztetett országok Nepál, Bhután, Banglades és India.

A Himalája lakói számára sajnos nem ismeretlen a jégárak okozta természeti katasztrófa. 1985-ben egy gleccsertó elárasztotta a nepáli Khumbu települést, közel 20 ember halálát okozva. Magával sodort egy kisebb vízerőművet, egy gyalogutat és számos hidat.

Jelenleg senki nem tudja megmondani, hogy a közel kétezer tó közül melyik lesz a következő, amely pusztítást okoz majd. Tudományos adatgyűjtés hiányában ezidáig nem születhettek olyan megoldások sem, melyek lehetővé tennék egy előrejelző rendszer kiépítését. Ez vész esetén riaszthatná a gleccsertó környezetében élő települések lakóit, csökkentve az emberi és anyagi veszteségek nagyságát.

Gleccserekből vízhiány

A másik fenyegető veszélyforrást a vízkészlet egyik legjelentősebb forrását biztosító gleccserek megfogyatkozása jelentheti. Esetleges olvadásukat követően a "túl sok víz problémáját" nagyon hamar felválthatná a krónikus vízhiány. A tudósok joggal tartanak ettől, hiszen Himalája gleccserei számos nagy folyót táplálnak. Az olvadékvíz apadása következtében sok folyó vízhozama 90%-kal is alacsonyabb lehet. A Gangesz vízmennyiségének közel 70%-a nepáli folyókból származik. Ha a jégárak megfogyatkozása miatt jelentősen csökkenne ezek vízhozama, úgy az drámai módon éreztetné hatását a "szent folyó" indiai szakaszán is. Így több tízmillió ember vízforrása kerülne veszélybe.

A környezetvédők és a kutatók is hangsúlyozzák, hogy nem akarnak fölösleges pánikot kelteni, csak az illetékesek figyelmét akarják felhívni a lehetséges veszélyekre. A jelenleg rendelkezésre álló korábbi mérési adatok mindenesetre eléggé riasztóak. 1970 és 1989 között japán kutatók feltárták, hogy a Khumbu régióban lévő gleccserek 30-60 métert rövidültek. A nepáli Tsorong Himalájában tanulmányozott gleccserek legtöbbje 1978 és 1989 között 10 métert húzódott vissza. A Dhaulagiri régióban 1994-ig folytatott adatgyűjtés ugyanezt a trendet támasztotta alá.

A kutatók abban egyetértenek, hogy sürgősen frissíteni kell a Himalája gleccsereiről rendelkezésre álló adatokat. Ezek birtokában lehet majd pontosan értékelni a jelenlegi helyzetet és előre jelezni a várható következményeket.

Ladányi László