Forradalmasított művesekezelés

2004.11.23. 10:02

Az első humán próbák során sikeresen bizonyított az amerikai kutatók által akut veseelégtelenségben szenvedők számára kifejlesztett, őssejteket tartalmazó művese.

A Michigan Egyetem szakemberei az eddigi klinikai vizsgálatokban nem csupán az általuk kifejlesztett eljárás biztonságos működését tudták igazolni, hanem azt is, hogy az újszerű vesepótló módszer hatására az akut veseelégtelenségben szenvedő betegek veseműködése javult. A vizsgálatba bevont, súlyos, életveszélyes állapotban lévő - az akut veseelégtelenség mellett számos más kórképet (vérmérgezés, több szerv működési rendellenessége, akut légzési rendellenesség, műtét utáni komplikáció) mutató - betegek közül hat személyt az orvosok a legfeljebb 24 órás művesekezelést követően több mint 30 napig életben tudtak tartani.

Évek óta világszerte nő a hagyományos művesekezelések (ún. dialízisek) száma, és az átültetésre alkalmas szervek hiánya miatt csökken a veseátültetéseké. Normális esetben a vese távolítja el a szervezetben keletkező salakanyagok és bomlástermékek egy részét a vérből, illetve bizonyos anyagokat (például a húgysavat) teljes egészében. Károsodott, rövidebb idejű (akut veseelégtelenség) vagy tartósan kiesett (krónikus veseelégtelenség) működés esetén a vér mesterséges dialízissel bizonyos mértékig megszűrhető. A művesekezelést egy féligáteresztő hártyával ellátott készülék segítségével végzik. Ezen keresztül a kisméretű molekulák eltávolíthatók (az anyagcsere salakanyagai, pl. kreatinin, mérgek), de a fehérjék, a zsírok és a vérsejtek stb. nem hatolnak át a membránon. Ilyenkor hemodialízisről beszélünk.

A hemodialízis során folyamatosan vért vesznek a szervezetből, és egy dialízisgép segítségével a vért egy mesterséges szűrőrendszeren áramoltatják át, majd egy pumparendszer által biztosított nyomással a vér ismét visszajut a beteg keringésébe. A membrán anyaga különböző lehet; kezdetben vékony celofánt használtak, ma a sokkal jobb és drágább szintetikus membránokat részesítik előnyben. A vér a dializátor nevű szűrőben kering. A szűrőben levő kapillárisok külső oldalán egy testhőmérsékletre felmelegített, a vérnek megfelelő összetételű speciális sóoldat, az ún. dializáló oldat van. A salakanyagok a dializátor kapillárisainak membránján szűrődnek ki, melyen nagyszámú finom lyuk van. Mint említettük, ezeken a kisméretű lyukakon a sók és méreganyagok átjutnak, de a nagyméretű anyagok és vérsejtek nem. A sóoldat állandóan cserélődik, és mindig magával viszi, kimossa a méreganyagokat. A dializátorban "megtisztult" vér egy csövön át jut vissza a beteg keringésébe. A dializátor egy speciális eljárással, az ún. ultrafiltrációval a felesleges vizet is el tudja távolítani a keringésből.

Egy-egy kezelés átlag 4 óráig tart, és normális esetben hetente háromszor kell kezelni egy beteget. A kezelés hossza elsősorban a salakanyagok vérbeli mennyiségétől, a használt membrán anyagától és a beteg testsúlyától függ. A dialízis mellett a betegnek bizonyos diétás előírásokat is be kell tartania, korlátoznia kell a folyadékfelvételt, és rendszeres gyógyszerszedésre szorul.

Jóval tökéletlenebbül ugyan, de a vér a hashártyán - mint félig áteresztő hártyán - keresztül is megszűrhető - ennél a módszernél hashártyai (peritoneális) dialízisről beszélünk. A hashártya a hasfal belső felszínét és a hasi szerveket fedi. Alatta dús érhálózat van. Ha a hasüregbe a hemodialízisnél használt dializáló folyadékhoz hasonló, testhőmérsékletre felmelegített, különböző mennyiségű cukrot tartalmazó sóoldatot töltenek, az említett érhálózatból az ér falán és a hashártyán át a hasba töltött folyadékba szivárognak át a méreganyagok. Megfelelően tömény oldatba a felesleges víz is átszívódik, az oldat koncentrációjától függően.

Magyarországon ma minden rászoruló korlátozás és várakozás nélkül művesekezelésben részesül, ami az életét menti és hosszabbítja meg. A vesebetegség számos egyéb szövődménye (például cukoranyagcsere-zavarok, magas vérnyomás) és a veseszövet által termelt anyagok (például eritropoetin és aktív D-vitamin) pótlása azonban továbbra is megoldásra váró gondok maradnak.

Ezekre a problémákra is megoldást jelenthet azonban a michigani kutatók által kifejlesztett újszerű művese. A készülék olyan szűrőtöltetet tartalmaz, mely a vért a hagyományos művesekezeléshez hasonlóan szűri meg. Az újítás az, hogy a töltet lyukacsos rostanyagból álló, emberi őssejteket tartalmazó vesecsatornácskákhoz csatlakozik. A szűrőn keresztül átjutó elsődleges szűrletből az őssejtek visszatartják az elektrolitokat, sót, cukrot és vizet, valamint - ellenben a hagyományos vesepótló kezelésekkel - pótlólag szabályozzák az immunrendszer molekulái, pl. a szervezet védekezésében fontos citokinek termelődését is. A felfedezés az akut veserendellenességben szenvedőknél kieső lebontó anyagcsere folyamatok mellett a hormonális működést is segíti, így a kezelés hatására nemcsak a betegek veseműködésében, hanem klinikai állapotukban is javulás érhető el.

Jóllehet a sikerrel kecsegtető jelenlegi vizsgálatot eddig túl kevés résztvevővel végezték el ahhoz, hogy túlzott következtetéseket lehessen levonni belőle, ahhoz elegendő, hogy a szakmai szervezetek és az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal, az FDA egyaránt hozzájáruljanak a kutatások folytatásához.

Az eszközt jelenleg - a reprezentatív, szabályozott vizsgálat második fázisában - hat egyetemi klinikán tesztelik akut veseelégtelenségben szenvedő betegeken. A kutatók azt tervezik, hogy még idén további központokat is bevonnak a vizsgálatokba, jövő évben pedig végstádiumban lévő krónikus vesebetegeken végeznének hatásvizsgálatokat.

A kezdeti sikerek kapcsán a szakemberek már most olyan nanoméretű szűrő kifejlesztésén dolgoznak, amely nemcsak képes lehet teljes mértékben ellátni a vese működését, hanem egyben lehetővé teszi a művese beültethető méretűre csökkentését.

A jelenlegi kutatást is vezető H. David Humes és munkatársai egy évtizeddel ezelőtt kezdték el az őssejteket tartalmazó művese fejlesztését, majd állatokon sikeresen tesztelték. E vizsgálatokat 1999-ben a Nature Biotechnology című szakfolyóirat tette közzé. Az eszköz szabadalmaztatási, ezáltal jövőbeni forgalmazásának jogát időközben a Nephros Therapeutics Kft. kapta meg. A humán kísérletek eredményeiről a Kidney International című szaklap számol be.

Cseh Júlia

KAPCSOLÓDÓ CIKK