Vizelet-visszatartási zavarok újszerű kezelése

2004.12.13. 9:22

Őssejtek beültetésével osztrák kutatók sikeresen kezeltek vizelet-visszatartási zavarokban (stressz-inkontinenciában) szenvedő betegeket.

Mi a vizelet-inkontinencia?

A vesék folyamatosan választják ki a vizeletet, amely a két hosszú húgyvezetéken átfolyva jut el a hólyagba, ahol összegyűlik. A hólyag legalsó részét záróizom veszi körül, amely összehúzódik, hogy lezárja a testből a húgycsövön át a külvilágba vezető csatornát, így a vizelet addig gyűlik a hólyagba, amíg az meg nem telik. Ilyenkor a hólyag felől idegeken át üzenet jut a gerincvelőhöz, majd tovább az agyhoz, ahol tudatosul a vizelési inger. Az ember tudatosan és akaratlagosan képes dönteni arról, hogy kiürítse-e a vizeletét a hólyagból, vagy várjon még egy kicsit. Amikor vizelés mellett dönt, a záróizmok elernyednek, a hólyagfal izmai összehúzódva kinyomják a vizeletet, amely így átfolyhat a húgycsövön.

A vizeletürítés és a vizelet-visszatartás folyamata bonyolult, a vizelés ellenőrzési képessége a folyamat számos pontján és számos ok miatt megszakadhat. Ezek következménye a kontroll elvesztése, a vizelet ellenőrizhetetlen ürülése, vagyis a vizelet-inkontinencia. Az önkéntelen vizeletvesztés nem önálló betegség, hanem a hátterében meghúzódó rendellenesség megnyilvánulása, s mint ilyen, az esetek többségében kezelhető, illetve megszüntethető. Jóllehet e funkcionális zavar előfordulásának gyakorisága idős korban az évekkel arányosan nő, nincsen olyan generáció, amelyben ne jelentkezhetne. A kiváltó ok korcsoportonként változik. Az idős emberek között minden harmadik hólyagkontroll-problémákkal küzd, és az érintettek közül kétszer annyi a nő, mint a férfi.

A vizelet-inkontinencia formái aszerint csoportosíthatók, hogy a zavar újonnan, hirtelen alakult-e ki, vagy fokozatosan jött létre és huzamosabb ideje tart. A hirtelen kialakuló vizelet-inkontinencia oka lehet hólyagfertőzés, de gyógyszer mellékhatásaként is jelentkezhet. Mozgásképességet befolyásoló és zavartságot okozó betegségek, alkohol- vagy koffeintartalmú italok túlzott mértékű fogyasztása, a hólyagot és a húgycsövet irritáló tényezők, valamint súlyos székrekedés is kiválthatják. Hosszan tartó vizelet-inkontinenciát okoznak az agyban, hólyagban vagy a húgycsőben bekövetkezett elváltozások, valamint a hólyag beidegzéséért felelős idegek betegségei. Ezek az elváltozások igen gyakoriak időseknél, különösen nőknél a menopauza beállta után.

A vizelet-inkontinencia tovább osztályozható jellegzetes tünetei alapján, így megkülönböztethető késztetéses, stressz-, túlfolyásos és teljes inkontinencia.

Vannak életkorok, illetve állapotok, amelyek különösen hajlamosítanak az inkontinencia megjelenésére, nőknél például közvetlenül a szülés után, illetve a változás kora körül, azonban a prosztataműtéten átesett férfiaknál is előfordulhat ez a rendellenesség.

Stressz-inkontinencia

Az osztrák kutatók által sikeresen kezelt stressz-inkontinencia elsősorban nőknél lép fel, a náluk észlelt inkontinencia-típusok közül is a leggyakrabban. Ebben az esetben akkor észlelhető a vizelet akaratlan ürítése, amikor a beteg hasűri nyomása nevetés, tüsszentés, köhögés, erőltetés vagy nehéz tárgyak emelése közben fokozódik. Azonban a húgyúti záróizmok gyengülése is okozhatja, máskor pedig a húgycsőben szülés vagy medenceműtétek következményeként létrejött sérülés a kiváltó ok. A menopauza beállta után a nőknél azért alakul ki a stressz-inkontinencia, mert az ösztrogén hormon hiánya következtében a húgycső meggyengül és így csökken az ellenállása a vizeletsugárral szemben. Férfiaknál az inkontinencia ezen formája a prosztataeltávolítás következményeként alakulhat ki, ha a húgycső felső szakasza vagy a hólyag nyaka a műtét során sérül.

A vizelet-inkontinenciában szenvedők többsége gyógyítható vagy állapota jelentősen javítható. Attól függően, hogy valójában mi a baj oka, többféle kezelési mód, megoldás létezik, a gyógyszeres terápiától a műtéten át a medencefenék izomzatát erősítő gyakorlatokig, a speciális hólyagtornáig. Gyakran a kezelés csak néhány viselkedési változtatást foglal magába. A női stressz-inkontinencia gyógyítására ma már a mikro-invazív sebészeti eljárás is adott. A hazánkban is elérhető műtéti technika segítségével egy a szívsebészetben használt rugalmas, szövetbarát szalag veszi át a meggyengült testszövetek szerepét. Ha a vizelettartási zavar hátterében szervi, illetve nem szervi eredetű idegrendszeri eltérés, betegség áll, a műtéti rekonstrukciós eljárások nem vezetnek eredményre. Ilyenkor a gyógyszeres beavatkozás, valamint a speciális gyógyászati segédeszközök, betétek, katéterek használata nyújt segítséget abban, hogy a beteg életminősége javuljon.

Újfajta kezelés őssejtekkel

A stressz-inkontinencia újfajta kezelési módszeréről az Észak-amerikai Radiológiai Társaság Chicagóban megrendezett éves gyűlésén számoltak be az innsbrucki orvosegyetem kutatói. Ferdinand Frauscher és munkatársai stressz-inkontinenciában szenvedők karizomszövetéből őssejteket vontak ki, majd a sejteket 6 héten keresztül tenyésztették. Ezt követően a sejteket beültették a kísérletbe bevont 20, 36-84 év közötti nő húgycsövébe, valamint záróizmába. A rövid beavatkozást helyi érzéstelenítés vagy altatás alatt végezték el. A kezelést követő 24 óra múlva a kutatók azt tapasztalták, hogy a bejuttatott őssejtek igen gyorsan új szövetet alkottak. A kezelés 18 személynél még egy év múlva is hatásosnak bizonyult, náluk nem jelentkeztek újból az inkontinencia tünetei.

A kutatók úgy vélik, hogy amennyiben a beteg saját őssejtjeit hasznosító kezelési eljárás sikerességét, tartósságát több résztvevővel végzett vizsgálatsorozatban is bizonyítani tudják, munkájuk nagy előrelépést jelenthet a világszerte körülbelül 15 millió nőt és férfit érintő - komoly önbecsülési zavarokat, a hétköznapi tevékenységek elvégzésének erős korlátozását, egyes esetekben pedig akár teljes munkaképtelenséget okozó - stressz- inkontinencia terápiájában.

Cseh Júlia