Aktivitás és életkor: új eredmények

Az ötvenes-hatvanas korosztályban az aktív életmód nagymértékben csökkenti a halálozási arányt. Különösen igaz ez azokra, akik valamilyen betegségük (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség) vagy valamely rossz szokásuk (pl. dohányzás) miatt a szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából egyébként is a veszélyeztetett körbe tartoznak.

Egy friss vizsgálati eredmény újabb indokot szolgáltat az ötven- és hatvanéveseknek arra, hogy felhagyjanak az otthonülő életmóddal és aktív életet kezdjenek. A Michigan Egyetem orvosi karának kutatói szerint az aktív életmódot folytatók halálozási aránya lényegesen a passzívaké alatt marad. Azok között, akik a vizsgálat ideje alatt rendszeresen folytattak valamilyen fizikai tevékenységet és aktív életet éltek, 38%-kal kisebb volt a halandóság, mint a mozgásszegény életmódot folytatóknál. Sőt, a fokozottan veszélyeztetettekre szűkítve az elemzést, ez az arány 45% volt. A kutatásban szereplő tesztalanyoknak távolról sem kellett maratoni távokat lefutniuk, hogy ilyen jelentősen javuljanak az életesélyeik. Elég volt rendszeresen sétálniuk, kertészkedniük vagy táncolniuk, hetente pár alkalommal.

Caroline Richardson, a tanulmány vezetője szerint a korábbi vizsgálatok már rávilágítottak az akár kismértékű fizikai aktivitás fontosságára, mind ez idáig azonban nem vizsgálták meg alaposabban, hogy milyen hatása van az aktív életmódnak a különböző társadalmi és különféle kockázati tényezőkkel rendelkező csoportokban. Ilyen szempontból ez az első átfogó tanulmány.

A vizsgálat

A vizsgálat során az 1992-től 2000-ig terjedő időszakban évenként begyűjtött adatokból az egyes személyek mozgásbeli szokásait, egészségi állapotát, iskolázottságát és anyagi körülményeit elemezték.

A vizsgált 9611 főből 15,2% folytatott mozgásszegény életmódot (átlagosan kevesebb mint havi egy alkalommal mozdultak ki otthonról, a mozgást gyakorlatilag a házimunka jelentette számukra). Másik 13%-uk rendszeresen aktív besorolást kapott (ők például bicikliztek, aerobicoztak legalább háromszor egy héten), míg a többiek a közepesen aktív kategóriába kerültek.

A tesztalanyokat ezenkívül a dohányzás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szívkoszorúér betegségei és az esetleges agyvérzések alapján besorolták három, a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos kockázati csoportba is. Ismeretes, hogy ezek a tényezők jelentősen csökkentik a várható életkort, és együtt veszélyesebbek, mint külön-külön. Azokat, akik legalább két kockázati tényezővel rendelkeztek, a magas kockázatú csoportba tették - ők az összes vizsgált személy 22%-át tették ki. Az egy kockázati tényezőjűek a közepes kockázatúak, a többiek az alacsony kockázatúak minősítést kapták.

A nyolc év alatt a vizsgált személyek közül 810-en haltak meg. Mint ahogyan arra számítani lehetett, többségük a magas kockázatú csoportból került ki: ők négyszer nagyobb valószínűséggel hunytak el, mint alacsony kockázatú társaik. A közepes kockázatúak kétszer nagyobb halandóságot mutattak az alacsony kockázatúakhoz képest.

38 százalékkal több esély az életre

Miután a kapott adatokat az életkorra, nemre, dohányzásra, elhízásra, egészségi állapotra és az anyagi körülményekre vonatkozó információkkal finomították, kiderült, hogy a mozgás összességében 38%-kal csökkentette a halandóságot.

Az egyes mozgáskategóriák elemzése még érdekesebb eredményeket hozott. Mozgásszegény életmódot folytatott a magas kockázatú csoport 23%-a, míg ez az arány a közepes kockázatúaknál csak 15%, az alacsonyaknál pedig 11% volt. Megfordítva pedig: a passzív életmódúak 33%-a volt magas kockázatú. Összességében a magas kockázatú csoportból a passzívak 27%-a meghalt a vizsgálat ideje alatt, ami kétszerese a magas kockázatú, de aktív tesztalanyoknak!

Sajnos a köztudatban még él az az idejétmúlt elképzelés, miszerint a szív- és érrendszeri betegségeknek kitett emberek nem végezhetnek fizikai aktivitást, mert akkor szívinfarktust kapnak. Ezzel szemben a tények azt mutatják, hogy igenis megéri nekik is mozogni, ugyanis ha passzívak maradnak, a betegségek hamarabb utolérik őket, mint aktív társaikat.

(A kísérlet eredményeit a Medicine and Science in Sports and Exercise nevű szaklap novemberi számában jelentették meg.)

E+B