Állatkertek tavaszi látnivalói

2005.04.06. 15:15

A tavaszias időjárás miatt a budapesti állatkert afrikai kifutójának lakói is mind több időt töltenek a szabadban, így a közönség most már zavartalanul megismerkedhet az év elején született antilopborjúval és zebracsikóval. A Veszprémi Állatkert is kiengedte új szerzeményeit: hatöves tatuk és dél-afrikai kecses antilopok, impalák is várják a látogatókat.

A jávorantilop (Taurotragus oryx) az egyik legnagyobbra növő antilopfaj, a kifejlett hímek tömege a 700 kg-ot is meghaladhatja. A február 25-én született Enji nevű antilopborjú persze ettől messze van, különösen, mivel nőstény borjúról van szó. A téli időszakban inkább az antilopistállóban tartózkodott, Eszter nevű (12) mamájával, így csak mostantól láthatja őket rendszeresen a közönség a Fővárosi Állat- és Növénykertben.

Hasonló a helyzet az ugyanebben a kifutóban elhelyezett Böhm-zebrákkal (Equus burchelli boehmi): a január 29-én született zebracsikót a közönség eddig csak esetlegesen láthatta, ha egy-egy szép téli vagy kora tavaszi napon egy-két órára a gondozók kiengedték a csíkos patásokat. Most azonban az időjárás már lehetővé teszi, hogy a kis zebracsikó és Vanda (11), az anyaállat rendszeresen a kifutón tartózkodjon. A hím zebracsikó egyébként a Wepesi nevet kapta gondozóitól. Ez a szó a szuahéli nyelvben fürgét, gyorsat jelent, de ezen a néven nevezik a sarlósfecskéket is szuahéliül.

Mivel az antilopborjú és a zebracsikó az elmúlt időszakokat külön istállórészben töltötte, összeszoktatásuk természetesen még nem történhetett meg. Egyelőre a délelőtti órákban az antilopokat, 12 után pedig a zebrákat láthatja a kifutón a közönség, mindaddig, amíg az összeszoktatás nem fejeződik be.

A jávorantilopok kilenc hónapig, a zebrák pedig egy évig vemhesek. Az antilopborjak fél évig, a zebrák kicsit tovább, legalább nyolc hónapig élnek anyatejen. Mindkét fajra jellemző, hogy az újszülöttek néhány órával megszületésük után már lábra állnak, és - még ha eleinte kissé reszketeg végtagokkal, de - járni is tudnak.

Páncélos különlegességek a Veszprémi Állatkertben

A Veszprémi Állatkertben is különleges állatok fogadják a látogatókat. A veszély esetén páncélos labdává gömbölyödő állatok a vendégízületesek ősi rendjébe tartoznak, vagyis a lajhárok és hangyászok rokonai. Ők a hatöves tatuk (Euphractus sexcinctus), Dél-Amerika rajzfilmekből is jól ismert páncélos emlősei. Egy dániai magánállatkertből kerültek Veszprémbe.

Forrás: Ács Péter

A tatuk mindenevők, az állatkertben elsősorban gyümölccsel, kutya- és macskatáppal táplálkoznak. Rendkívül kíváncsi teremtmények, érzékeny orrukkal minden furcsa tárgyat, élőlényt végigszaglásznak. Hatalmas karmaikkal kiválóan ásnak, a kifutójukba helyezett tuskót szinte percek alatt kivésték.
 
Már láthatók az impalák

Még novemberben érkeztek, ám a telet istállójukban töltötték, s csak tavasszal vehették birtokba kifutójukat az impalák (Aepyceros melampus). Az impala, ez a ritkán látott afrikai antilopfaj csak kevés európai állatkertben él, Magyarországon is csak elvétve akadt egy-egy példány. Amikor a Veszprémi Állatkert az impalák beszerzése mellett döntött, nagy fába vágta a fejszéjét: az impala közismert hihetetlen ugróképességeiről, illetve érzékeny lelkületéről, ezért az új kifutóba való szoktatásuk - amelynek kerítését is át tudnák ugorni - nagy körültekintést igénylő feladat.

Forrás: Ács Péter

A gondos előkészítésnek és a türelemnek köszönhetően a telet házukban töltő négy impala tehén az első órák bizonytalansága után hamar megnyugodott a hatalmas, füves szavanna-kifutónkban, így a látogatók már gyönyörködhetnek a kecses antilopokban. Néhány nappal később a bikát is ki lehetetett engedni a házból, így most már az egész csapat békésen legelészik nagyméretű füves kifutójában.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK