Mikrobák és New York: a levegő genetikai vizsgálata

A városi levegőben található mikrobák pontos azonosítását tűzte ki célul a Levegő Genom Projekt, amelynek keretében a lebegő baktériumokból, vírusokból és gombákból származó örökítőanyagot fogják vizsgálni.

A belélegzett levegő számtalan mikroorganizmust - baktériumokat, vírusokat, mikroszkopikus gombákat - tartalmaz. A legtöbb közülük teljesen ártalmatlan. Vannak azonban olyanok, amelyek enyhe egészségügyi problémákat, esetleg allergiát idéznek elő, mások pedig komolyabb betegséget okoznak - például influenzát, melynek a vírusa a levegőben terjed. A most induló Air Genome Project (Levegő Genom Projekt) keretében a levegő parányait készülnek felderíteni. Az eredmények nem csupán egyes betegségek - például az allergia vagy az asztma - kialakulásának megértését segítik majd, de bővíteni fogják ökológiai ismereteinket és a biológiai sokféleség, a biodiverzitás vizsgálatához is segítséget nyújtanak.

A vizsgálatok helyszíne New York belvárosa, Manhattan, amely az egyik legsűrűbben lakott terület az Egyesült Államokban. A kutatók egy 40 emeletes irodaház tetején helyeztek el egy különleges berendezést, amin naponta 1400 köbméter levegőt tudnak átszűrni. A szerkezetben lévő szűrőből ezután a genetikai információt hordozó molekulákat, DNS-t tudnak izolálni. A mintákat a világ egyik vezető DNS-szekvenáló és bioinformatikai központjában, a Venter Intézetben dolgozzák fel, ahol azonosítani tudják, milyen élőlényből származik az adott DNS.

A levegő mikrobiális szennyezettségének detektálására eddig tenyésztőlemezeket használtak, amiket kiraktak a szabad levegőre, majd figyelték, hogy mi nő ki rajtuk. Ennek a módszernek azonban számos hátránya van. Csak azok a mikrobák azonosíthatók, amelyek életképesek az adott helyen és a vizsgálat idejében, továbbá csak bizonyos mikrobiális szervezeteket tudnak kitenyészteni. Az új eljárással sokkal több parányi élőlényt tudnak majd kimutatni, bár a Kelet-Londoni Egyetem ökológusa, Bruce Moffett szerint valószínűleg még így is csak a nagyobb létszámban előforduló szervezeteket tudják majd azonosítani - írja a Nature. Az eredményeket az Amerikai Nemzeti Egészségvédelmi Intézet, az NIH adatbázisában szeretnék közkinccsé tenni a kutatók, akik azt remélik, hogy ezek globálisan is hasznosak és alkalmazhatók lesznek.

Bodrogi Lilla