Úttörő vizsgálat a hipnózissal kapcsolatban

Már korábban kimutatták, hogy a hipnózis a fájdalmat is képes enyhíteni, azonban nem teljesen világos, hogy milyen agyi folyamatok állnak a jelenség hátterében. A hatásmechanizmus tudományos magyarázata növelhetné a módszer elfogadottságát, és elősegíthetné, hogy a jelenleginél szélesebb körben alkalmazzák fájdalomcsillapító eszközként az orvosi gyakorlatban.

A University of Iowa kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy kimutatható-e valamilyen kapcsolat a hipnózis egyes agyterületekre gyakorolt hatása és a fájdalomérzet csökkenése között. Az agyműködés vizsgálatára az ún. funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó eljárást (fMRI) használták, amelynek segítségével a működő agy aktivitását lehet megfigyelni, a véráramlás nyomon követésével (az aktív területek vérellátása megnő). "Ez volt az első olyan vizsgálat, amely az fMRI módszert használta arra, hogy mérje a különböző agyterületek aktivitását hipnózis alatt, miközben a vizsgálati személyek különböző erősségű fájdalomingereknek voltak kitéve" - mondta Sebastian Schulz-Stobner, a kutatás vezetője.

A fájdalomérzet kialakulása

A fájdalomérzékelő rendszer egy olyan jeltovábbító hálózatként működik, amely kap egy bemeneti jelet a test valamelyik pontjáról, például a bőrben lévő receptorokon keresztül. A fájdalommal kapcsolatos idegi jeleket specifikus idegpályák vezetik a gerincvelőn fölfelé az agy sejtjeihez. A fájdalomszignál több agyterületen keresztül végül az agykéregbe jut, ahol az ingerület fájdalomérzetként tudatosul.

A vizsgálatok legfőbb eredménye, hogy a hipnózis alatt a fájdalomérzékelésért felelős agykérgi területeken csökkent aktivitást tapasztaltak, míg az agy más területein ennek az ellenkezőjét, az agyi aktivitás növekedését figyelték meg. Ezek a változások arra engednek következtetni, hogy a hipnózis valamilyen módon gátolja, hogy a fájdalomszignál elérje a kérgi területeket.

A kísérlet során tizenkét résztvevőt vizsgáltak, akiknek egy hősugárzót helyeztek a bőrükre, majd meghatározták, hogy mekkora az a hőmérséklet, amelyet már fájdalomként érzékelnek. Ehhez egy nullától tízig terjedő fájdalomskálát használtak, amelyen a nyolcas érték már fájdalmasnak minősül. A jelentkezőket ezután két csoportra osztották. Az egyik csoportot hipnotizálták, majd befektették őket az fMRI készülékbe, és folyamatosan mérték az agyi aktivitásukat, miközben többé-kevésbé fájdalmas ingereket kaptak. Ezután félbeszakították a hipnózist, és elvégeztek egy második fMRI mérést is hipnózis nélkül, ugyanolyan erősségű fájdalomingerekkel. A második csoport is ugyanezeket a fájdalomingereket kapta, de őket az első fMRI vizsgálatban nem hipnotizálták, míg a másodikban igen.

Hipnózis és fájdalomcsillapítás

A vizsgálat eredményei szerint a hipnózis mind a tizenkét résztvevőnél hatásos fájdalomcsillapítónak bizonyult. A hipnotizált résztvevők a fájdalmas ingerek után vagy egyáltalán nem éreztek fájdalmat, vagy csak nagyon csekély mértékben, ami a fájdalomskálán a hármasnál kisebb értéknek felelt meg. Hipnózis alatt az fMRI mérések azt mutatták, hogy az agy aktivitása lecsökkent azokon a területeken, amelyek a fájdalomérzet kialakításáért felelősek, így például a testérzékelő (ún. elsődleges szomatoszenzoros) kéregben. A felvételek azt is megmutatták, hogy két másik agyterület (az ún. bal oldali anterior cinguláris kéreg és a bazális ganglionok) aktivitása viszont megemelkedett.

A kutatók szerint a két utóbbi agyterület fokozott aktivitása annak az eredménye, hogy ezek a területek egy olyan gátló rendszer részei lehetnek, amely megakadályozza, hogy a fájdalomjelzések elérjék a magasabb kérgi területeket. Schulz-Stubner mindenesetre hangsúlyozta, hogy a jelenleginél még jóval részletesebb fMRI felvételekre van szükség ahhoz, hogy pontosan és egyértelműen azonosítani lehessen a hipnózis által kiváltott fájdalomcsillapító hatás kialakításában részt vevő agyterületeket. A kutató reméli, hogy az fMRI készülékek újabb generációja már képes lesz bővebb információkat adni. "Az eredményeink olyanok, mint egy kirakójáték darabjai: egy kicsivel megint közelebb jutottunk annak megértéséhez, hogy valójában hogyan is működik a hipnózis" - tette hozzá. "Az orvosi gyakorlatban ezeket az eredményeket arra lehetne használni, hogy elfogadtassuk a hipnózist, mint hatékony fájdalomcsillapításra alkalmas módszert. Ezúttal sikerült objektív, mérhető változást kimutatni bizonyos agyterületek aktivitásának változásában, ami összefügg a fájdalom csökkent mértékű érzékelésével hipnózis alatt."

Illyés András