Hat nap múlva támadják az üstököst

Vágólapra másolva!
A Deep Impact űrszonda célpontjánál, a Tempel-1 üstökösnél aktív jelenséget figyeltek meg a szakemberek.
Vágólapra másolva!

A NASA Deep Impact űrszondája idén július 4-én a történelem első csillagászati kísérletét fogja végrehajtani: megcéloz és remélhetőleg telibe is talál egy üstökösmagot. Az agresszív beavatkozás védekező szándékot takar: ha a jövőben veszélyes pályán közelít a Föld felé egy kisbolygó vagy üstökösmag, azt el kell téríteni útvonaláról - ami nem olyan egyszerű, mint a sci-fi filmekben láthatjuk. Ha erősen oldalba lökjük egy lövedékkel vagy bombával, darabokra is törhet, kozmikus kartácszáport zúdítva bolygónkra. Egy üstökösmag felszínén végrehajtott robbanástól úgynevezett aktív terület képződhet, ahol anyag áramlik ki a jeges belsőből. Ennek az anyagsugárnak az ellenhatása mint egy rakéta hajtóműve kiszámíthatatlan módon változtatja meg az objektum mozgását.

Mindez persze csak elmélet, mivel a földközeli kisbolygók és üstökösmagok belső szerkezetéről, egy esetleges támadásra adott reakciójukról szinte semmit sem tudunk. Ezen akarnak változtatni a Deep Impact űrszondával, amely egy 1 méter átmérőjű, 364 kg-os önirányító lövedéket vezet neki a Tempel-1 üstökös magjának, ami az első csillagászati kísérletnek tekinthető. Korábban a Föld felsőlégkörében befolyásoltuk enyhén a sarki fényt, a Hold és a Mars felszínén mozdítottunk meg néhány követ, illetve holdrengéseket keltettünk kis robbantásokkal, becsapódó rakétafokozatokkal. Ezek inkább geofizikai illetve geológiai kísérletek voltak - olyan azonban még nem történt, ami jövő hétfőn reggel fog.

Forrás: [origo]

A célpontot, a Tempel-1 üstököst már most figyelik a távcsövek, így a bolygónk körül keringő Hubble Űrteleszkóp (HST) is. A mellékelt két felvételen az üstökös magja látható, amely közel akkora, mint Budapest a peremkerületei nélkül. A kométától 120 millió km-re keringő HST ACS kamerájával két képet készített (fent látható) 2005. június 14-én, 76 óra különbséggel. Baloldalt a csillagszerű pont az üstökös kb. 7x2 km-es magja, amely annyira kicsi, hogy a berendezés nem tudja felbontani. A 76 óra múlva rögzített jobboldali képen egy anyagsugár, úgynevezett jet figyelhető meg, amelyet a jeges magból kiszabadult gázok és porszemcsék alkotnak. A 2200 km hosszú anyagsugár közelítőleg a Nap felé mutat.

A remények alapján hasonló jelenséget fog kiváltani a július 4-i becsapódás, amelytől az üstökösmag aktívabb lesz. Biztosat azonban egyelőre nem tudunk, hasonló beavatkozásra ugyanis még soha nem került sor. A szakemberek várakozásai szerint nemcsak az üstökösök eltérítéséről, hanem belsejéről és a Naprendszer kialakulásáról is megtudhatunk újakat. Az üstökösmagok ugyanis szinte változatlan őrzik azt az anyagot, amiből a Föld és társai 4,5 milliárd évvel ezelőtt összeálltak. A Deep Impact projekt részleteiről és az űreszköz állapotáról hamarosan beszámolunk.