Egy új tanulmánynak sikerült kimutatnia, hogy a szervezet által termelt, a kannabisz hatóanyagához hasonló vegyületek fontos szerepet játszanak a komolyabb sérüléseket követően fellépő fájdalmak enyhítésében.

A kannabisz összetevőit már eddig is alkalmazták a gyógyászatban, jól ismert fájdalomcsillapító hatása miatt. Kóros soványságban szenvedő betegeknél például étvágygerjesztő hatása miatt is használják, daganatos betegeknél pedig a kemoterápia miatt fellépő hányinger kezelésénél próbálták ki. A cannabinoidok természetes körülmények között is jelen vannak az emberi szervezetben a központi idegrendszer ingerületátvivő molekuláiként, ezek az ún. endocannabinoidok. Ilyen például az 1992-ben tengerimalacokból izolált anandamid, amely ugyanúgy hozzákapcsolódik az ideg- és immunsejteken található cannabinoid-receptorokhoz, mint a tetrahidro-cannabinol (THC).

A University of Georgia és a University of California kutatóinak új eredményei lehetővé tehetik egy olyan új, gyógyszeres kezelés kifejlesztését, amely véget vetne a marihuána gyógyászati használata körül folyó jelenlegi vitáknak. A tanulmány szerint olyan tablettát lehetne létrehozni, amely hasonló hatékonysággal enyhítené a fájdalmat, mint ha marihuánát fogyasztanánk, azzal a különbséggel, hogy pszichoaktív mellékhatások nélkül, közvetett módon hatna a szervezetre. "Jelenleg nem létezik olyan, recepttel vagy anélkül kapható gyógyszer, amelynek segítségével befolyásolni tudnánk az agy saját, endocannabinoid vegyületeinek koncentrációját" - mondta Andrea Hoffmann, a cikk  egyik szerzője. "Ez az első alkalom, hogy sikerült kimutatni a szervezetben természetes körülmények között is jelenlévő egyik cannabinoid vegyületről (2-AG), hogy tényleg szerepet játszik a fájdalomérzékelés folyamatában." A cikk másik szerzője, Daniele Piomelli fedezte fel azt a vegyületet, amellyel gátolható a 2-AG nevű vegyület lebomlása. A vegyületet ez a gátló tulajdonsága tenné alkalmassá arra, hogy az új fájdalomcsillapító gyógyszer hatóanyaga lehessen.

Régóta ismert tény, hogy azokban az esetekben, amikor súlyosabb sérülés éri az embert (például sportolóknál), a fájdalomérzet csak késleltetve jelentkezik. A kutatók már korábban rájöttek, hogy a stressz által előidézett fájdalomcsillapító hatásért az agy endocannabinoid vegyületei a felelősek, azonban azt nem tudták pontosan meghatározni, hogy milyen mechanizmusok útján szabadulnak fel ezek a vegyületek. A kutatók azt találták, hogy a fájdalomérzet hirtelen csökkenése kétféle módon mehet végbe. Az egyik esetben opiátvegyületek szabadulnak fel, míg a másik esetben az opiátvegyületektől független mechanizmus során csökken a fájdalomérzet. Hohmann és munkatársai arra jöttek rá, hogy az utóbbi esetben az agy saját, endocannabinoid vegyületei fejtik ki hatásukat. "Sikerült kimutatnunk, hogy a cannabionoid receptorok fontos szerepet játszanak ebben a folyamatban. Ha gátoltuk a receptorok működését, akkor gyakorlatilag megszűnt annak a mechanizmusnak a jelenléte, amely az opiátvegyületektől függetlenül enyhíti a fájdalmat" - mondta Hohmann.

Ha ez a magyarázat helyes, akkor lehetséges lenne egy olyan vegyület előállítása is, amely fokozná az endocannabinoidok hatását. "Ha sikerül olyan vegyületeket létrehoznunk, amelyek megnövelik az agyban az endocannabinoidok koncentrációját, akkor a normálisnál jóval nagyobb mértékben tudnánk csökkenteni a fájdalmat is" - mondta Piomelli. Amikor egy kísérletben patkányokon próbálták ki a Piomelli és munkatársai által kifejlesztett vegyületet, azt tapasztalták, hogy igen hatékonyan csökkentette a fájdalomérzékelést, bizonyítva ezzel, hogy a jelenség kapcsolatban áll az endocannabinoidok termelődésével. A monoacilglicerol-lipáz nevű enzim gátolja a 2-AG elnevezésű endocannabinoid vegyület kialakulását, így ez az enzim lehetne a gyógyszeres kezelés célpontja, amivel késleltetnék a 2-AG lebomlását. A gyógyszer hasonló módon fejtené ki hatását, mint az egyik közismert antidepresszáns, amely gátolja a sejtek szerotonin-újrafelvételét, elősegítve ezzel, hogy a vegyület sokáig aktív maradhasson. A fájdalomérzet csökkentésében természetesen az agy több területe is szerepet játszik. Különösen fontos az egyik középagyi régió (PAG), mivel itt termelődnek stressz hatására az endocannabinoidok.                       
A kutatás beszámolója a Nature-ben jelent meg.

Illyés András