Egy távoli csillag körül két összeütközött bolygó törmelékét sikerült kimutatniuk a szakembereknek.

A születő csillagok körüli, kialakulóban lévő bolygórendszerek zsúfolt helyek: gyakran ütköznek egymással a "kész" bolygók, vagy a "félkész" bolygócsírák. Egy ehhez hasonló ütközés nyomán keletkezhetett Holdunk is: az ősi Földdel egy Mars méretű égitest karambolozott, a kirepülő anyagból pedig összeállt a Hold. Ilyen katasztrófák elsősorban a bolygórendszerek keletkezése alatt, illetve összeállásuk végén jellemzők.

A BD +20 307 jelű csillag egy 300 fényévre lévő, a Napnál valamivel nagyobb tömegű, fiatal objektum, amelyet a Gemini és a Keck Obszervatóriumokból tanulmányoztak. Erős infravörös sugárzása alapján sok por veheti körbe. Az ilyen porkorongok (protoplanetáris korongok) általában csak rövid ideig jellemzőek, a csillagok élete elején, mivel a mm-nél kisebb szemcséket a csillag erős anyagkibocsátása, a csillagszél "kifújja" a csillagközi térbe. A nagyobbak pedig a csillagba hullanak, a még nagyobbak végül bolygókká állnak össze.

A megfigyelések alapján a BD +20 307 környezete az eddigi legporosabb térség, ami olyan, a Naphoz hasonló csillagot övez, ahol a protoplanetáris korong már megritkult. A megfigyelt por mennyisége nagyságrendileg milliószorosa a Naprendszerben ma, a bolygók közötti térben található pornak. A becslések szerint a 300 millió éves BD +20 307 körül már összeálltak a nagybolygók, a pornak tehát meg kellett volna ritkulnia.

Ami törmelékkel szórta tele a rendszert, az két, nemrég született planéta ütközése lehetett. Ezek átmérője 200-400 km körül volt - azaz kb. akkorák, mint a Naprendszerben lévő kisbolygók legnagyobb képviselői. Szétrobbanásukkal keletkezhetett a megfigyelt poranyag. Mivel a kis és nagy szemcsék még nem távolodtak el egymástól, az eseményre az elmúlt 1000 évben került sor. Ha régebben történt volna, a kisebb szemcsék már elkülönültek volna a nagyobbaktól.

A két objektum a csillagtól nagyságrendileg olyan távol találkozott egymással, mint amilyen messze a Föld kering a Nap körül. A megfigyelés alátámasztja az elgondolást, hogy a fentihez hasonló események gyakoriak a fiatal bolygórendszerekben.