Discovery: példátlan javítás a világűrben

A NASA új döntése értelmében a harmadik űrsétán fontos külső javításra kerül sor a Discoveryn. Ehhez hasonló műveletet eddig még nem végeztek a világűrben.

Az űrrepülőgép hasi részén a hővédő csempék közötti hézagokat réskitöltő elemek foglalják el. Utóbbiak közül kettő elmozdult eredeti helyzetéhez képest. A probléma az, hogy a két elem 2,8, illetve 2,2 cm hosszan áll ki a felületből. Ez a Discovery egyébként sima hasi oldalán erős turbulenciát okozhat a visszatéréskor.

Az űrrepülőgép hasánál normál esetben kb. 1260 Celsius-fokig megy fel a hőmérséklet, amikor belép az atmoszférába és a magas légrétegekben fékeződni kezd. Ekkor a hővédő csempék előtt egy sűrű és vékony gázpárna keletkezik, amely "körbefolyja" a szerkezetet. Ez a gázpárna választja el a hővédő csempéket és a párna külső részén lévő, gyorsan áramló gázt. Utóbbi hőmérséklete 10 000 Celsius-fok körüli. Ha egy kiálló rész beleér ebbe a forró zónába, erős turbulenciát okozhat. A kinti forró és turbulens gáz a szépen áramló belső légpárnát kiszorítva érintkezhet a hővédő csempékkel, és erős mechanikai feszültség léphet fel. Ha ekkor a gáz valahol utat talál magának a csempék alá, oda bejutva lefeszítheti őket, és megsérti az űrrepülőgép szerkezetét. Ezután már nem védené a rendszert a külső hővédő felület.

A NASA döntése értelmében Stephen Robinson asztronauta fogja eltávolítani a Discovery hasán a csempék közül kilógó két hézagkitöltő darabot. Ehhez hasonló műveletet eddig még nem végeztek a világűrben. A Nemzetközi Űrállomás Canadarm2 jelzésű robotkarja tartja majd Robinsont a műveletet során, miközben a javítást a földi irányítók is követik. Erősen egyszerűsítve vagy kihúzza a tömítést, vagy ha ez nem sikerül, lefűrészeli a kilógó részt. Minderre a tervezett harmadik űrsétán kerül majd sor.

A váratlan döntést az indokolja, hogy a szakemberek nem tudják pontosan megállapítani, milyen következményekkel járhat egy ilyen, a felületből kinyúló elem viselkedése a visszatérés során. Könnyen lehet, hogy felesleges az óvintézkedés, 1995-ben az STS-73 küldetés keretében a Columbia egy 3,5 cm-re kilógó hasonló darabbal ért Földet biztonságosan. Ugyanakkor a mostani repülésnél minden veszélyforrást minimalizálni akarnak. Fontos továbbá megemlíteni, hogy a fenti problémának semmi köze a korábban említett, levált nagy habszivacsdarabhoz.