Az európai Mars Express-űrszonda felvételein olyan fiatal vulkánokat találtak a vörös bolygó északi sarkvidékén, amelyek napjainkban is működhetnek.

A Mars Express-űrszonda megfigyelései alapján ott mutatkozik fiatal vulkáni aktivitás nyoma a Marson, ahol korábban nem feltételezték. Ez az északi pólussapka térsége, ahol az űreszköz kamerái kisméretű, meglepően fiatal megjelenésű vulkáni kúpokat azonosítottak.

A vizsgált térségben - amely körülbelül egymillió négyzetkilométer, azaz nagyjából Magyarország területének tízszerese - 50-100 vulkáni kúpra emlékeztető képződményt találtak. Magasságuk 300 és 600 méter közötti, felszínükön pedig szinte egyáltalán nincsenek meteorit-becsapódási kráterek. Eszerint vagy rendkívül fiatalok, vagy a közelmúltig vastag üledéktakaró borította őket és védte meg a becsapódásoktól. Ha az utóbbi elgondolás igaz, akkor az erózió csak mostanában hantolta ki a kúpokat. Ez azonban nem valószínű, mivel nagy mennyiségű elhordott anyag nem látszik a területen.

A másik lehetőség az, hogy a vulkánok a közelmúltban törtek ki, és akár ma is működhetnek. Mindez a bolygó geológiai aktivitása szempontjából fontos, a vulkáni hő ugyanis jeget olvaszthat. Ugyanakkor jogosan merül fel a kérdés: a térségben miért nem látszik a pólussapka megolvadásának a nyoma.

Nem ez az egyetlen jel, ami arra utal, a vörös bolygó felszínén napjainkban is jelentős változások zajlanak. Már több éve ismert az elgondolás, amely szerint a Mars forgástengelye erősen "billeg". Amikor a pályasíkra állított merőlegessel nagy szöget zár be - tehát amikor "megdől" - az erősödő besugárzás miatt a pólusok térségéből a jégsapka egy része a légkörbe szublimál. Ugyanekkor az egyenlítői térségben hűvösebb lesz, így a jég ott rakódik le.

Jacques Laskar (Paris Observatory) és amerikai kollégái számítógépes modellekkel vizsgálták, mikor kerülhetett sor legutóbb ilyen eseményre. Eredményeik szerint a bolygó forgástengelye mindössze 5 millió évvel ezelőtt 35 fokos szöget zárt be a pályasíkra állított merőlegessel, szemben a jelenlegi 25 fokos értékkel. Elképzelhető, hogy a jég egy része ekkor az egyenlítő térségébe vándorolt. Ám ott sem egyenletesen halmozódott fel, hanem elsősorban a magas területeken képződtek kisebb-nagyobb jégtakarók.

Forrás: ESA DLR FU Berlin G. Neukum

Egy vulkáni kúp felülnézetből, körülötte barnás homokdűnékkel (fotó: ESA, DLR, FU Berlin, G. Neukum)

A számítógépes modellt a legújabb megfigyelések is megerősítik: a Mars Express eddig már több arra utaló nyomot talált, hogy a geológiai közelmúltban jégtakaró volt alacsony földrajzi szélességeken, azaz egy egyenlítői vidékeken. Ezek közé tartozik például az Elysium-térségben lévő, "fagyott tengernek" nevezett régió, és a Thasrsis-hátság vulkánjain lévő eljegesedésre utaló nyomok.

A Mars Express 2005. július 4-én megkezdte első méréseit a felszín alá behatoló radarral, amely az ionoszféra vizsgálatához is fontos berendezés. Ugyanakkor rossz hír, hogy a Planetary Fourier Spectrometer nevű detektor működésében hibát észleletek. A gondot feltehetőleg a szonda szerkezetének vibrációja okozza, de a probléma forrása biztosan még nem ismert. Ha az oka kiderül, elképzelhető, hogy a korábbi adatokat is részben korrigálni kell.