Új térkép a Titanról - a hét asztrofotója

2005.11.18. 9:44

Ezen a héten két új térképet mutatunk be Szaturnusz óriásholdjátról, a Titanról, amelyek a Cassini-űrszonda eddigi legrészletesebb fotói alapján készültek. Az ábrázolt területeknek már javasolt elnevezései is vannak, bár a Nemzetközi Csillagászati Unió hivatalosan még nem fogadta el azokat.

A Cassini-űrszonda legutóbb 2005. október 28-án közelítette meg a Szaturnusz Titan holdját. Az ekkor rögzített képekből egy nagyfelbontású mozaikot állítottak össze a szakemberek. Mivel a holdnak egyre több felszínformáját ismerjük, ideje elnevezni azokat. Néhány új nevet be is mutatunk a mellékelt két képen.

A Cassini az elmúlt időszakban többször is elhaladt a hold közelében. Ezek során sok érdekes, korábban ismeretlen alakzatot sikerült azonosítani. A korábban  "Macskakarmolásoknak" nevezett területekhez hasonlók máshol is mutatkoztak. Ezek a szél által összehordott, fagyott vízjégszemcsékből álló, hosszanti homokdűnék lehetnek. A párhuzamos sávokat alkotó dűnék 1-2 km-re húzódnak egymástól. Ugyanakkor a Titan felszínformáival kapcsolatos legnagyobb kérdés, a felszíni folyékony metántavak és -tengerek léte még mindig nem tisztázódott. Az eddigi mérések alapján továbbra is ellentmondásos a kép: sok mérés tavakra, sok viszont azok hiányára utal.

A legutóbbi közelítés során nagy területről készültek igen részletes felvételek, a szonda ekkor haladt el nyolcadik alkalommal a hold mellett. A fotókat egységes ortografikus vetületre hozva, az eddigi legpontosabb térképeket sikerült megalkotni a Titan egyes vidékeiről. A mellékelt képen a holdnak a Szaturnusz felé forduló féltekéje látható, az ábrázolt korong centruma az é.sz. 6,5 és a ny.h. 20,6 fokánál fekszik. Mint az a nagy földrajzi felfedezéseknél, náhány száz éve történt, a felszín részletes megismerésével párhuzamosan megkezdődött az egyes képződmények elnevezése is.

A mellékelt nevek egyelőre csak javaslatok, hivatalos szintre akkor emelkednek, ha a Nemzetközi Csillagászai Unió is elfogadja őket. A mellékelt kép legnagyobb részét a Fensal-Aztlan-régió teszi ki, amely egy nagy, fekvő H betűt formáz. A H betű szárának jobb oldali elvégződéséhez közel, a Sinlap egy becsapódásos krátert jelöl, míg az alsó Tsegili felirat melletti közel vízszintesen futó, Shiwanni Virgae névre keresztelt vonalak talán folyóvölgyek alkotta hálózat lehet. A mozaik felbontása 2 km, észak a kép teteje felé van.

Forrás: NASA/JPL/Space Science Institute

A Titan Szaturnusz felé néző féltekéje, a felszínformák elnevezésével. A kép nagyméretű változatának letöltése (fotó: JPL, NASA, Space Science Institute)

Az alábbiakban közölt másik mozaik is idén, októberben készült. Az elnevezéseket is tartalmazó képet 10 felvételből rakták össze. Az ábrázolt vidék azért érdekes, mert erre található a Huygens leszállóhelye. A világosabb terület, jobbra lent, a Xanadu nevű magaslat, míg a sötétebb részek, főleg a kép középső és baloldalán a Shangri-La vidéket alkotják. Az 1 km felbontású fotómozaik középpontja az é.sz. 2,5, és a ny.h. 145 fokánál található. A középen lévő kisebb, kerekded, sötét folt, feltehetőleg egy becsapódásos kráter, amit valamilyen sötét anyag (metántenger?) balról elöntött.

Forrás: NASA/JPL/Space Science Institute

Térkép a Huygens leszállóhelyének környékéről. Az európai leszállóegység a kép közepétől kicsit balra lévő Nicobar Faculae területén landolt. A nagyfelbontású változaton megfigyelhetők az erre húzódó világos foltok, amelyek az ereszkedő  Huygens és a Cassini képein is szigetekre emlékeztetnek. A kép nagyméretű változatának letöltése (fotó: NASA/JPL/Space Science Institute) 

A térséget az október 28-i közelítéskor a Cassini-szonda radarjával is megvizsgálták, minden korábbinál részletesebb méréseket végezve. A radarmérés keretében letapogatott 6150 km hosszú sáv mentén, változatos felszínformák mutatkoztak: becsapódásos kráterek, szélfútta dűnék, folyóvölgyekre és vulkánokra emlékeztető képződmények.

Korábban:
Csillagszél fújta hegyek - a hét asztrofotója
Páratlan képek egy bizarr kisbolygó felszínéről - a hét asztrofotója
Látványos galaxis egy új óriástávcsőben - a hét asztrofotója
Az űrteleszkóp képe a Holdról - a hét asztrofotója
Egy napfolt részletei - a hét asztrofotója
Egy káprázatos galaxis - a hét asztrofotója
Egy óriási gömbhalmaz - a hét asztrofotója
Galaktikus karambol - a hét asztrofotója
A Plútó új térképe - a hét asztrofotója
Az első földönkívüli hegymászás - a hét asztrofotója
A Tejútrendszer önarcképe - a hét asztrofotója
Galaktikus állatkert - a hét asztrofotója
Ragyogó hófolt a Marson - a hét asztrofotója

Jégsziklák az Enceladuson - a hét asztrofotója
Gigantikus homokdűne - a hét asztrofotója
Kék napnyugta a vörös bolygón - a hét asztrofotója

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK