Tollvonással töröltek el egy rangos hazai kutatóintézetet

2006.01.04. 10:54

Egy tudásalapú társadalomban megengedhetetlen, hogy egy tollvonással eltöröljenek egy jól működő, fejlett infrastruktúrával rendelkező kutatóhelyet - véli a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Most a jelek szerint mégis ez történt, amivel veszélybe kerülhet a nemzeti kinccsé nyilvánított őshonos magyar baromfik génbankja.

A gödöllői Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetet (KÁTKI) 2006. január elsejei hatállyal megszüntette a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM). Az intézet igazgatóságának vezetői megbízatását a két ünnep között visszavonták. Dr. Hidas András, az intézet igazgatója úgy tudja: a héten várható, hogy az intézet átszervezéséről szóló intézkedési tervvel megismerkedhet az intézet volt vezetősége. A megszüntető okirat szerint az intézet jogutódja a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet lesz. Az intézkedés szerint újra abba az intézménybe kerülne át a KÁTKI, amelytől 15 évvel ezelőtt, szakmai indokok alapján egyszer már leválasztotta a minisztérium. Az ügyben érdemi egyeztetést, informálást korábban egyik érintett intézménnyel (KÁTKI és ÁTKI) sem folytatott az FVM - mondta kérdésünkre dr. Hidas András.

Az intézet vezetőségét és az ott dolgozó 53 embert a minisztériumi döntésről egészen december közepéig hivatalosan nem is értesítették. Az intézmény megszüntetetésről szóló okirat másolatát faxon kapta meg az intézet vezetősége, miután magyarázatot kértek arra a felszólításra, hogy a kutatásra és az intézmény működésére külön számlán tartott pénzeket december 31-ig utalják át az intézet központi keretszámlájára.

Az [origo] már decemberben megkereste a kutatóintézet vezetőit, de kérdéseinkre nem tudtak válaszolni, mert az FVM írásban tiltotta meg számukra, hogy az intézmény részéről bárki nyilatkozzon az üggyel kapcsolatban. Megkerestük az FVM-et is, ahol nem reagáltak az intézet megszűnésével kapcsolatos kérdéseinkre. A tárcától azt információt kaptuk, hogy még az ünnepek előtt egyeztetnek az intézet vezetőivel. Ennek ellenére a mai napig nem történt semmi ebben az ügyben - mondja dr. Hidas András.

Az intézet igazgatósága által még decemberben kiadott sajtóközleményben a következők állnak: az ügyben érdemi egyeztetést, informálást egyik érintett intézménnyel sem folytatott az FVM. A minisztériumból származó homályos utalások azt sejtetik, hogy az intézmény átszervezésével a telephely is Herceghalomra kerülne át, az ingatlanok értékesítésével egy időben. Az intézet vezetőinek nem volt lehetőségük további részleteket megismerni, sem alternatívákat kidolgozni.  Az eljárás intézményi- és humánpolitikai ügyintézése az "átkos" éveket idézi számunkra - összegezte a sajtóközlemény.

Ezt követően dr. Hidas András és az intézet dolgozói a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezetéhez, a TUDOSZ-hoz fordultak. A szakszervezet hivatalosan kérte a minisztériumtól a döntés felülvizsgálatát és visszavonását - tudta meg az [origo] dr. Kuti Lászlótól, a szakszervezet elnökétől. Dr. Kuti szerint egy tudásalapú társadalomban megengedhetetlen, hogy egy tollvonással eltöröljenek egy jól működő, fejlett infrastruktúrával rendelkező kutatóhelyet. Az intézkedés mellett - folytatta a TUDOSZ elnöke - semmilyen szakmai és gazdasági érv nem szól, hiszen a KÁTKI jelenleg is több országos és nemzetközi jelentőségű - több százmillió forintos - pályázati munka felelőse.

Gémesi György, Gödöllő polgármestere és a terület országgyűlési képviselője egy december 22-én tartott sajtótájékoztatón elmondta, a legmesszebbmenőkig az intézet mellett áll. Gémesi felhívta rá a figyelmet, hogy a háttérben felmerülhet az ingatlanspekuláció gyanúja is, ugyanis egy 310 hektáros, milliárdos értékű ingatlan felszámolása kezdődhet meg az intézkedéssel. Mindezeknek a visszásságoknak a tisztázása miatt a képviselő fel kívánja keresni Gráf József minisztert. Kérni fogja tőle az intézmény megszüntetéséről szóló határozat végrehajtásának felfüggesztését, az egyeztetés beindítását a kutatóhely vezetőivel és egy átfogó intézkedési terv kidolgozását az intézet jövőjét illetően.

A kutatóintézet 1990-ben saját erőből kezdte meg a régi magyar baromfifajták génbankjának kialakítását. Ez ma világviszonylatban is az egyik legjelentősebb nemzeti baromfigénbankká fejlődött, ahol valamennyi régi magyar baromfifajta - 7 magyar tyúkfajta, 2 pulykafajta, gyöngytyúk, magyar liba és kacsa színváltozatok - génmegőrzése és elittenyésztése folyik.

Az intézkedés teljesen lehetetlen helyzetbe hozza a kutatóintézet kutatási és baromfigén-megőrzési infrastruktúráját és az ott dolgozó, szinte kizárólag gödöllői lakosokból álló, nemzetközi szinten is nagyra értékelt szürkeállományát.

KAPCSOLÓDÓ CIKK