Törmelékgyűrű két csillag körül

2006.01.26. 8:39

A Hubble-űrteleszkóppal két közeli csillag körül olyan törmelékgyűrűt azonosítottak, amelyek a Naprendszerben a Neptunuszon túl húzódó Kuiper-övre emlékeztetnek.

A Hubble-űrteleszkóppal 2002. és 2004 között 22 közeli csillag körül kerestek bolygórendszert a vizuális tartományban. Paul Kalas (University of California, Berkeley) sikeresen azonosított is a Naprendszerben megfigyelhető, Kuiper-övre emlékeztető korongokat két égitest körül.

Saját Naprendszerünkkel együtt így nyolcra emelkedett azon fősorozati csillagok száma, amelyek körül ilyen képződményt az optikai tartományban sikerült megörökíteni. Ezeket a korongokat korábban az infravörös tartományban azonosították, ott is főleg közvetett úton: több mint 100 csillag irányából észleltek már olyan infravörös többletsugárzást, ami az adott csillagok körüli porkorongtól származhat.

A Hubble-űrteleszkóppal most vizsgált két égitest egyike, a HD 53143, amely a Napnál alig kisebb tömegű, K színképtípusú, közel egymilliárd éves csillag. Viszonylag kiterjedt anyagkorong övezi, amely az elsőként felfedezett ilyen objektumhoz, a Beta Pictoris korongjához hasonlít. A második célpont, a HD 139664 szintén a Naphoz hasonló, mintegy 300 millió éves, F színképtípusú csillag. Itt a törmelékgyűrű belső pereme 60 Cs.E.-nél húzódik a csillagtól, maximális sűrűségét 83 Cs.E.-nél éri el, külső és éles pereme pedig 109 Cs.E.-nél található. Ez a két objektum a legidősebb Kuiper-övre emlékeztető korong, amit más csillagok körül találtunk. (Cs.E.: csillagászati egység - a csillagászatban viszonylag kis távolságokra használt mértékegység, amely a közepes Nap-Föld távolságnak felel meg - kb. 150 millió km.)

Az új felfedezésekkel együtt, az eddig azonosított hét ilyen korong két csoportba sorolható. Az egyik csoport korongjai általában kb. 50 Cs.E. szélességűek, és külső peremükön fokozatosan halványodnak el. A másik csoportba keskenyebb korongok tartoznak, ezek anyaga központi csillaguktól 20 és 30 Cs.E. között található, és éles a külső határuk. A Naprendszerben megfigyelt Kuiper-öv térbeli eloszlása a második csoportéra emlékeztet, bár nálunk kérdéses, hogy mennyire éles a zóna külső elvégződése. Sajnos a saját Kuiper-övünket nem könnyű megfigyelni, itt ugyanis csak a nagyobb objektumokat látjuk, a távoli csillagok körül azonban a finom port tudjuk azonosítani.

Forrás: NASA, ESA, and P. Kalas

A most azonosított két korong a Hubble-űrteleszkóp felvételein (fotó: NASA, ESA - P. Kalas (University of California, Berkeley))

Az eddig megfigyelt korongok általános jellemzője egy belső, anyagszegény zóna, ahonnan feltehetőleg az ott található bolygók kisöpörték a törmeléket. Azoknál a korongoknál, amelyeknek külső pereme is éles, szintén valamilyen égitest, pl. a főcsillagnak egy törpecsillag vagy barna törpe kísérője szórhatta ki az anyagot. A rendszer kialakulása során elméletileg egy közelben elhaladó égitest gravitációs hatása is "levághatja" a korong peremét, de ahhoz, hogy a külső perem tartósan is éles maradjon, egy hozzá közel keringő planétára vagy törpecsillagra van szükség.

Kereszturi Ákos

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK