Hatalmas fajfelfedezés a pápuai vadonban

2006.02.08. 11:25

Több tucat eddig ismeretlen állat- és növényfaj él az indonéziai esőerdőnek azon a részén, ahol 2005 decemberében elsőként járt ember, s ami felfedezői szerint nem más, mint maga az érintetlen földi édenkert.

Az amerikai, ausztráliai és indonéz biológusokból álló kutatócsoport számos olyan pillangó- és békafajt, valamint több növényfajt, köztük 5 új pálmát írt le, amelyek eddig ismeretlenek voltak a tudomány számára. Az érintetlen paradicsom a legkeletibb indonéz tartományban, az Új-Guinea szigetén fekvő Pápua északnyugati részén, 2000 méteres magasságokba nyúló Foja-hegyvonulat, egy olyan táj, amely eddig még a sziget őslakosai előtt is rejtve maradt. A dzsungel itt teljesen érintetlen, semmi nyoma emberi tevékenységnek. "Az állatok szemmel láthatóan nem félnek az embertől, valószínű, hogy soha nem kerültek vele kapcsolatba. Mivel nem vadásztak rájuk, ezért nem tanultak meg félni tőle" - nyilatkozta a BBC-nek dr. Bruce Beehler, az amerikai Conservation International és a z Indonéziai Tudományintézet szakembereiből álló kutatócsoport egyik vezetője.

Az expedíció talán legjelentősebb felfedezése egy új, a mézevőfélék közé madárfaj, amelynek arcát élénksárga foltok ékesítik - 60 év után ez az első újonnan felfedezett madárfaj Új-Guinea szigetén.

Egy ornitológiai rejtély is megoldódott: már az expedíció második napján meglátták azt a hím paradicsommadarat, amelynek korábban csak a nőstényéről készültek feljegyzések, s a fajt már-már kihaltnak vélték. Kiderült, hogy a Berlepsch paradicsommadarának (Parotia berlepschi) nevezett szárnyas - amelyet a XIX. század második felében gyűjtöttek be először Új-Guineában, ám élőhelyéről pontosabb információk nem voltak - e tájról való. A fajt 1897-ban Otto Kleinschmidt német ornitológus írta le először a Hans von Berlepsch magángyűjteményében őrzött preparátum alapján. 20 eddig ismeretlen békafajt, köztük egy kevesebb mint 14 milliméter hosszúságút is azonosítottak a majd két hónapos, úgynevezett gyors felmérés program (RAP) során, de ráataláltak az arany köpenyes fakúszó kengurura  (Dendrolagus pulcherrimus) is - a fajról eddig úgy tudtuk, hogy a vadászat miatt már csak néhány példánya maradt fönn.

Forrás: MTI/AP

Forrás: MTI/AP


A felfedezések

  • Hosszú orrú hangyászsün. A hangyászsünök (a kacsacsőrű emlőshöz hasonlóan) primitív tojásrakó emlősök - végbelük még kloakával nyílik, állkapcsukat csőrszerű szaruréteg fedi, tojásokat raknak. Ausztráliában és Új-Guineában élnek;
  • A mézevők egyik új faja, 1939 óta az első madárfaj, amelyet Új-Guineán jegyeztek föl először;
  • Egy paradicsommadár-faj, a Parotia berlepschi, amelynek élőhelyéről korábban csak feltételezések voltak;
  • Az első felvételek az arany arcú szövőmadárról (Amblyornis flavifrons), amint fészkénél jár násztáncot;
  • Egy emlősfaj, az aranyköpenyes fakúszó kenguru (Dendrolagus pulcherrimus) első indonéziai megfigyelése;
  • 20 eddig ismeretlen békafaj (Choerophrynae sp.), köztük egy kevesebb mint 14 milliméter hosszú;
  • Számos, korábban fel nem jegyzett növény-, köztük 5 pálmafaj;
  • Egy rhododendron-faj, amelynek fehér virága közel 15 cm átmérőjű;
  • 4 új pillangófaj.

A kutatók úgy tervezik, ez év folyamán visszatérnek a páratlan gazdagságú helyszínre.

KAPCSOLÓDÓ CIKK