Jeget azonosítottak egy üstökösmagon

2006.02.08. 9:30

A Deep Impact szonda méréseivel sikerült a Tempel-1 üstökösmag felszínén vízjeget azonosítani, de az üstökös kómájába került vízmolekulák többsége az objektum belsejéből származhat.

Az üstökösök kómájában, azaz légkörében, rendszeresen találnak H2O molekulákat, ami annak egyik legfontosabb összetevője. Vízjeget az üstökösmagok felszínén azonban még egyszer sem sikerült közvetlenül, szilárd halmazállapotban megfigyelni. Korábban a Deep Space-1 szonda kereste ezt a Borelly üstökösmag felszínén, de nem járt sikerrel; és a többi űrszondás, valamint földi megfigyelések sem tudtak eddig ilyet kimutatni.

A Deep Impact szonda méréseinek elemzése alapján Jessica Sunshine (Science Applications International Corporation) és kollégái végre ráakadtak a régóta keresett anyagra. Első lépésként a közepes és nagy felbontóképességű kamera képei alapján az üstökösmagon három, a környezeténél kb. 30%-kal jobb fényvisszaverő képességű vidéket jelöltek ki. Az adatok további elemzése rámutatott, hogy ezek a területek az ultraibolya tartományban fényesebbek voltak, mint a közeli infravörösben, és közülük kettő különösen hidegnek mutatkozott. A spektrum egyéb jellemzőinek, valamint a területek színének elemzése együttesen arra utal, hogy a kérdéses vidéken szilárd vízjég található a felszínen.

A három régió a kb. 17 négyzetkilométer területű mag felszínének együttesen is csak 0,5 %-át teszi ki. Az érdekes vidékeken előforduló anyagnak pedig csak kb. 4-6 %-a lehet tiszta vízjég. A sztereóképek vizsgálata alapján az egyik ilyen terület kb. 80 méterrel van a környező felszín szintje alatt helyezkedik el. A három vidék egyike sem ott mutatkozott, ahol a Deep Impact lövedéke a felszínbe csapódott. Mivel a lövedék robbanása után is  sok H2O-t lövellt a kómába az üstökös - az feltehetőleg a felszín alól származott.

Forrás: NASA, JPL, UMd

Furcsaságok a Tempel-1 felszínén: a két, jelenleg ismeretlen eredetű sima terület és a most talált vízjég-előfordulások (fehér keretben) (fotó: NASA, JPL, UMd)

A magon azonosított felszíni vízjég mennyisége a becslések alapján nem elegendő a kómába kijutott vízmolekulák biztosításához. Ez tehát azt bizonyítja, hogy korábbi modelljeink közül azok helyesek, amelyek szerint a mag aktivitása során a felszín alól kiáramló anyag táplálja a kóma anyagát, és a távozó gázok elsősorban nem a felszínről származnak. A mag aktivitása során pedig illékony jegekben szegény, "kiszáradt" kéreg keletkezik a felszínen - ezért látunk ott kevés vízjeget.

Kereszturi Ákos

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK