A Nakhla nevű Mars-meteoritban a repedéseket olyan széntartalmú anyag tölti ki, amely egyes földi kőzetekben talált, biogén eredetűnek tekintett üregkitöltésekre hasonlít.

David McKay, Everett Gibson (NASA JSC) és munkatársaik az ősi marsbéli élet lehetőségét vizsgálták egy a bolygóról származó kőzetmintában. Ezúttal nem a híres ALH 84001 jelű meteoritot tanulmányozták - az ezzel kapcsolatos állítások 1996-tól rendszeresen nagy port kavarnak -, elemzésük célpontja a Nakhla nevű kődarab volt.

A Nakhla egy 1,3 milliárd éves meteorit, amelynek kb. 40 töredéke még 1911-ben hullott le az egyiptomi Nakhla területén. A test még magasan a légkörben szétrobbant, és darabjai feltűnő hanghatás keretében záporoztak az égből. A fellelt töredékek súlya 40 és 1803 g között mozgott, összesen mintegy 10 kg-ra becsülik a földet ért anyag mennyiségét. A beszámolók szerint az egyik darab egy kutyát is agyonütött - bár utóbbi hitelessége közel 100 évvel az esemény után nehezen vizsgálható.

Az utóbbi időben több modern műszerrel tanulmányozták a meteorit belső szerkezetét és összetételét. Az így kapott eredményekből számítógépes szimulációval térbeli modellt készítettek a meteorit belsejére. A kődarabban most azonosítottak először barnás-feketés megjelenésű, széntartalmú anyagot, amely a nagyságrendileg mikrométer vastagságú repedéseket tölti ki. A kutatók szerint az anyag nem földi szennyezés, hanem még a Marson keletkezett. Emellett a repedések közelében ún. iddingsitet (MgO*Fe2O3*3SiO2*4H2O) is azonosítottak, amely a Földön jellegzetesen a vastartalmú olivinásvány vizes környezetben lezajlott mállásával keletkezik.

Mindez önmagában még nem utalt biogén eredetre. A történet akkor vált érdekessé, amikor a képződményeket néhány földi, hasonló mintával vetették össze. Némely idős, a földi óceánfenéken lévő vulkáni kőzet repedésében ugyanis hasonló megjelenésű és szerkezetű anyag található. Martin Fisk (Oregon State University, Corvalis) ezeket az óceánok fenekén keletkezett üveges szerkezetű bazaltokat, illetve a repedéseiket kitöltő széntartalmú anyagot vizsgálta. Az elemzés során DNS-t sikerült azonosítani benne, ami alapján a földi széntartalmú anyag biogén tevékenységgel kapcsolatban keletkezett.

A hasonló megjelenésből kiindulva a fenti szakemberek elképzelhetőnek tartják, hogy a Nakhla meteoriban azonosított széntartalmú anyag korábban a Marson létezett élőlények tevékenysége nyomán maradt vissza. Egykor a kőzet repedéseit folyékony víz járta át, amelyben talán mikroszkopikus élőlények is voltak. Utóbbiak élettevékenységének nyoma lehetne a széntartalmú anyag.

Forrás: McKay et al. 2006 nyomán

A meteoritban talált vékony repedéseket kitöltő széntartalmú anyag (fotó: McKay et al. 2006)

Ugyanakkor sok szakember szkeptikusan reagált a hírre, mivel egyelőre egyáltalán nem zárható ki, hogy a meteoritban abiogén, azaz élet nélküli folyamatok révén keletkezett a kérdéses anyag. Az eddig felsorakoztatott bizonyítékok érdekesek, de még messze nem elegendőek a biogén eredet melletti döntéshez. A Nakhla meteoritban vizsgált szénizotópok egyébként sajnos nem adtak használható támpontot: a 14-es izotóp, ami a földi élőlényekben mindig megtalálható, eddig nem mutatkozott a Nakhla vizsgálatai során - igaz ebből messzemenő következtetés nem vonható le.

Kereszturi Ákos