Új szervet fedeztek fel az egérben

A kísérleti egér vizsgálata több mint száz éves múltra tekint vissza. Ebből azt gondolhatnánk, hogy nincs olyan porcikája az egérnek, amit ne ismernének a kutatók. Kiderült azonban, hogy még mindig tartogat meglepetéseket.

Német kutatók egy eddig ismeretlen szervet fedeztek fel az egérben. Az új szerv, melyet a nyakban, a légcső mellett találtak meg, funkcióját tekintve a tímusszal, azaz a csecsemőmiriggyel egyezik meg. Az egérnél az "eredeti" tímusz egy borsó nagyságú rózsaszínes-szürkés szerv, amely a mellkasban helyezkedik el a szív fölött, és a szervezet immunrendszerének központi képlete. A T-sejtek képzésében vesz részt, melyek fertőzés esetén segítenek a kórokozók elpusztításában. Az ulmi egyetem professzora, Hans-Reimer Rodewald és munkatársai bebizonyították, hogy ezt a feladatot nemcsak a csecsemőmirigy, hanem az eddig ismeretlen képlet is képes ellátni.

Zavarbaejtő szerv

Az új felfedezés kérdésessé teszi több immunológiai vizsgálat eredményének helytállóságát, értékelhetőségét. Számos kutatást végeznek egérmodellekkel, ahol a csecsemőmirigy eltávolítását követően vizsgálják az immunrendszer többi összetevője, a csontvelő, illetve a másodlagos nyirokszervek működését. Egy második csecsemőmirigy létezése azt is jelentheti, hogy a tímusz-irtott állatokban mindig ott volt egy extra mirigy a nyakban, mely pótolta a fő mirigy kiesését. "Ezeket a vizsgálatokat valószínűleg meg kell majd ismételni, és ez bizonyára sok kutatónak nem fog tetszeni" - mondja Dr. Rodewald.

A felfedezés azért nem volt teljes meglepetés. Számos emlősben megtalálták már ezt a második tímuszt, sőt néhány embernél is jelen van. Az 1940-es évek elejéről származó megfigyelések szerint minden 5-6. csecsemőnek van egy extra csecsemőmirigye a nyakban. Sőt 1960-ban már az egérnél is felvetették a szerv létezésének lehetőségét. Azonban annyi bizonyos, hogy ez az első kutatási eredmény, mely igazolja a szerv általános jelenlétét az egérnél és azt, hogy valódi funkcióval is rendelkezik.

Véletlen felfedezés

A kutatók véletlenül bukkantak rá a szervre, mikor olyan egereket vizsgáltak, melyeknek nem volt funkcióképes csecsemőmirigye. Megfigyeléseik során a normálishoz hasonló szöveti struktúrákat találtak, de nem a mellkasban, hanem az állat nyakában, közvetlenül a légcső mellett. További vizsgálatok során megállapították, hogy szinte az összes egérben fellelhető ez a kb. gombostűfej nagyságú struktúra. Eddig valószínűleg azért nem ismerték föl, mert első ránézésre rendkívüli módon hasonlít a nyaki területen található számos nyirokcsomóhoz.

A német kutatók ezt követően elkezdték vizsgálni a szerv működését is. Beigazolódott, hogy nemcsak szöveti felépítésében hasonlít a csecsemőmirigyre, de a benne található sejttípusok is ugyanazok, mint a tímuszban. Mikor ezeket a sejteket olyan állatokba ültetik át, melyek nem rendelkeznek csecsemőmiriggyel (és saját nyaki tímusszal) a beültetett szerv képes kompenzálni a hiányt.

Egyelőre nem világos a szerv eredete. Az egyik elképzelés szerint az egyedfejlődés során a fő csecsemőmirigyből marad vissza, mely kialakulásakor a nyakban található és később vándorol le a mellkas irányába (tehát tulajdonképpen csak egy kis visszamaradt szövetről lehet szó). A csecsemőmirigy fejlődése igen izgalmas kutatási terület. A további vizsgálatoktól azt is remélik, hogy sikerül olyan őssejteket elkülöníteni, melyekből maga a csecsemőmirigy kifejlődik. A jövőben talán ezeket a sejteket lehet alkalmazni csontvelő-átültetésen átesett betegeknél, akiknek a tímusza a kezelés következtében erősen károsodik.

Bodrogi Lilla