Képekben a vízválságról

400 millió gyermek nem jut egészséges ivóvízhez világon, 15 másodpercenként meghal egy gyermek valamilyen víz által terjesztett betegségben, emellett számos más betegség és gyakran az alultápláltság kiváltó oka is a fertőzött ivóvíz. Március 22. a  víz világnapja.

Az öt évesnél fiatalabbak közül több gyermek betegszik meg közönséges hasmenésben, mint bármely más betegségben. Ez a második leggyakoribb halálozási ok ebben a korosztályban, melynek naponta 4500 gyerek esik áldozatul. Az ivóvíz minőségének javításával mintegy 40 százalékkal csökkenthető lenne a hasmenéses megbetegedések előfordulási aránya.

A fejlődő országokban nagy probléma a vízhez való hozzájutás is. Az itt élő nők és lányok naponta átlagosan 6 kilométert gyalogolnak vízért és így 20 liter vizet szállítnak otthonukba.

Szoros összefüggés van az egészséges ivóvíz, a higiénia és az oktatás között is. A szennyezett víz kiváltotta megbetegedések miatt nap mint nap sok gyerek nem mehet iskolába. A rossz vízellátás következtében igen sok lányt nem iratnak iskolába vagy azért, mert a vízhordás mellett nem marad idejük a tanulásra vagy pedig azért, mert megfelelő higiéne és mellékhelyiségek hiányában a szülők gyakran nem engedik iskolába leány gyermekeiket.

Az ENSZ Millenniumi Célkitűzései arra hívják fel a tagállamokat, hogy 2015-re csökkentsék felére azoknak a számát, akik nem jutnak tiszta vízhez és nem rendelkeznek a legalapvetőbb szennyvíz elvezetési lehetőséggel sem. Az ENSZ Gyermekalapjának, az UNICEF-nek már az 1960-as évek óta vannak vízprogramjai: 90 országban működik közre az egészséges ivóvíz biztosításában, a szennyvízkezelésben, a higiéniai ismeretek oktatásában. A szervezet kutak fúrásával, latrinák építésével, a vízminőség javításával, katasztrófák területére vízszállítással igyekszik segítséget nyújtani, katasztrófák idején irányítja az ENSZ vízellátással kapcsolatos tevékenységét.

Kalkuttai fürdőzők

Fekete-Afrikában több évtized konfliktusai, a termőfölddel való rossz gazdálkodás, az elmúlt idők nagy szárazsága vészes vízhiányhoz vezetett. A lakosság 42%-a nem jut egészséges ivóvízhez és csak 36%-ánál van a szennyvízkezelés megoldva. Ez az egyetlen régió, amely mind a vízellátás, mind pedig a szennyvíz kezelés területén lemaradt a Millenniumi fejlesztési célok elérésében.

Dél-Kelet Ázsiában a szennyvíz kezelése okozza a legnagyobb problémát. A latrinák nélkül élőknek több mint fele, mintegy másfél milliárd ember, Indiában és Kínában él, súlyosan szennyezve környezetét. Ugyanakkor a talajvizet szennyező arzén és fluor is 50 millió ember egészségét veszélyezteti.

Lótuszgumók után kutató férfi a Cha-tó iszapjában.
A becslések szerint Kína vizes területeinek 40 százaléka tűnt el az elmúlt száz év során

Dél-Amerikában nagy aránytalanságok tapasztalhatók a vízellátás területén az egyes országok között, sőt az országokon belül is. A vidéken élő gyermekek sokkal roszabb helyzetben vannak, mint városi társaik. A szegényég és a társadalmi kirekesztettség elsősorban a bennszülött lakossághoz és a kisebbséghez tartozó gyermekek vízhez jutási jogát korlátozza.

UNICEF