A teljes napfogyatkozás az űrből

A március 29-i teljes napfogyatkozásról már számos képet láthattak képgalériánkban. Az ELTE műholdvevő állomása szerencsés helyzetben volt aznap: az AQUA műhold egyik áthaladása során vett kép éppen érintette a napfogyatkozás umbráját, a teljes árnyék zónáját.

A napfogyatkozás során a Hold árnyéka a Föld felszínére vetül. A teljes fogyatkozás területe, ahol a Hold teljesen eltakarja a napkorongot, igen kicsi. Részleges fogyatkozás onnan látható, ahol a Hold a napkorongnak csak egy részét takarja el, ezt a jelenséget a múlt héten Magyarországról is megfigyelhettük, amikor épp kibukkant a Nap a felhők mögül.

Az emberi szem meglepően jól alkalmazkodik a részleges fogyatkozás fénycsökkenéséhez; csak a teljes fogyatkozáskor észlelünk az éjszakaihoz hasonló viszonyokat. A műholdak érzékelői nem alkalmazkodnak ilyen jól.

Mint azt első képünkön is látjuk, miközben az umbra a kép bal szélén felül, az egyiptomi-líbiai határnál van, Egyiptom szinte alkonyati vöröses színben látszik a műholdképen. A tengereken látható sok kékesfehér pötty képfeldolgozási hiba: ennyire sötét kép alig értelmezhető nappalinak.

Egyiptom

A felvétel nagyobb méretben

A fogyatkozás nyugati oldalán szinte ugyanebben az időben készített felvételt a TERRA műhold. Mivel a műholdvevő állomás egyszerre csak egy szatellit képeit képes fogadni, a nyers képet a MODIS rendszer amerikai honlapjáról töltöttük le, majd képfeldolgozással a már megszokott formára hoztuk. A képen látható, hogy míg a Szahara algériai része szinte teljes megvilágítást kapva a szokott sárga színét veszi fel, a kép jobb szélén Líbia, illetve Tunézia északkeleti csücske sötétebb, elvörösödik, Szicília szigete pedig alig látható.

Algéria, Líbia és Tunézia határa

A felvétel nagyobb méretben

Mindkét felvételt a március 29-i napfogyatkozás idején rögzítette az AQUA, illetve a TERRA műhold fedélzetén működő MODIS-rendszer. A nagy területre kiterjedő képek felbontását a kezelhetőség érdekében negyedére csökkentettük.

Timár Gábor - Kern Anikó (ELTE)