Az új marsszonda első felvétele - a hét asztrofotója

Vágólapra másolva!
A 2006. március 10-én Mars körüli pályára állt új szonda, a Mars Reconnaisance Orbiter elküldte első felvételeit a vörös bolygóról. Minden esély megvan rá, hogy a következő időszakban a valaha látott legjobb felvételeken tanulmányozzuk a Mars felszínét.
Vágólapra másolva!

A sikeres pályára állás után a szonda rendszereinek tesztelésénél a legizgalmasabb az új kamera kipróbálása volt. A HiRSE jelzésű berendezés az eddigi legjobb kamera, amely a Mars felszínét tanulmányozza. Egy fél méter átmérőjű, f/24 fényerejű tükrös távcsőből áll, amely a képet egy 60 000x20 000 pontot tartalmazó, azaz 800 megapixeles detektorra vetíti. A műszer két jelentős előrelépést is tartalmaz a NASA korábbi szondáinak hasonló berendezéseihez képest.

Egyrészt nagyobb felbontást tesz lehetővé, amellyel a végső keringési pályáról a felszíni részleteket 28 cm-es részletességgel lehet majd megörökíteni.

Legalább ilyen fontos a kamera nagy látómezeje is: míg a NASA korábbi szondája, a Mars Global Surveyor csak keskeny sávokban tudta a felszínt lefedni, HiRSE nagyobb felbontóképessége mellett is szélesebb területet tud majd megörökíteni. Ez feltehetőleg ugrásszerűen javítja a megfigyelések értelmezését, egy kiterjedt képről ugyanis könnyebb bármilyen geológiai szerkezet eredetét megállapítani, mint egy, a kérdéses formát csak keskeny sávban metsző felvétel alapján.

Az alábbiakban fekete fehér változatban látható az első felvétel, amelyet a szonda 2006. március 24-én rögzített 2489 km-es magasságból 2,49 méteres felbontással. Végső pályája 280 km-re húzódik majd a felszín felett, ahonnan - mint már említettük - 28 cm felbontású képeket készíthet. Az űreszköz jelenleg a légköri fékezés fázisában van, elliptikus pályán mozog a Mars körül. A kép készítésekor 35 óra keringési idejű pályán haladt, amelynek a bolygóhoz legközelebbi pontja az éjszakai oldal felett húzódik, ezért első képeit viszonylag messziről rögzítette.

A 4,5x2,1 km-es területet ábrázoló fotó az Argyre-medence környékét (d.sz. 34o, k.h. 305o) mutatja. A néhány kráter mellett réteges üledékek is látszanak rajtra, amelyek anyagából a szilárd szén-dioxid részben már gáz fázisba alakulva elszublimált - azt is mondhatjuk, hogy az üledék részben erodálódott. Második képünk az első felvételek egyikének újabb részletét már egy domborzatmodellen ábrázolja. Ez függőleges torzítást nem tartalmaz, tehát ahhoz hasonlóan mutatja a felszínt, ahogy azt a bolygón a felszín felett látnánk. A kép a déli félteke őszi időszakában, egy kora reggeli órában készült, amikor a Nap még csak 11,9 fok magasan volt a horizont felett.

Forrás: NASA/JPL-Caltech/University of Arizona

Az első felvétel a Mars felszínének egy 4,5x2,1 km-es területéről. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA/JPL-Caltech/University of Arizona)

Forrás: NASA/JPL/University of Arizona/USGS

Az első felvételek egyikének részlete egy domborzatmodellen. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA/JPL/University of Arizona/USGS)

Az elmúlt évben több szakember is hangoztatta, hogy jelenleg a legjobb marsfotókat az európai készítésű Mars Express űrszonda rögzíti. Ennek kamerája egyszerre sokkal nagyobb területet fedett le, mint az amerikai Mars Global Surveyor, emellett super resolution üzemmódjában a felbontást tekintve is megszorította amerikai társát. Tovább növelte az európai szonda jelentőségét, hogy sztereoképeket is készített, amelyekből részletes domborzatmodellt lehetett gyártani. A Mars Reconnaisance Orbiter feladata, hogy a "legjobb Mars-kamera" címet visszaszerezze a NASA-nak.

Erre minden esély megvan, hiszen a kamera tökéletesen üzemel. Fontos különbség a korábbi európai és az új amerikai berendezés között, hogy az MRO-nak nem csak technikailag jobb a kamerája az európaiakénál, hanem a szonda közel körpályán kering. A ESA-nak nem volt tapasztalata a légköri fékezés terén, amivel közel kör alakúvá formálhatta volna a Mars Express pályáját. Emiatt az elliptikus pályáról egyetlen nagy területet lefedő kép készítése alatt folyamatosan változik a szonda felszín feletti magassága, így a felbontóképesség is - ami komolyan megnehezíti a képek feldolgozását. Az MRO-nál a körpálya miatt ilyenre nem kerül sor - minden esély megvan rá, hogy a következő időszakban a valaha látott legjobb felvételeken tanulmányozzuk a vörös bolygó felszínét.

Kereszturi Ákos