A Seychelles-szigetek korallzátonyai örökre fakók maradhatnak: az Indiai-óceán egykor legvarázslatosabb, nyüzsgő korallzátonyai képtelenek regenerálódni.

A Newcastle-i Egyetem nemzetközi kutatócsoportja az 1994 és 2005 közötti időszakban 21 helyszínen, több mint 50 ezer négyzetméternyi korallt tanulmányozott a Madagaszkártól északra elterülő Seychelles-szigetek körül. A Proceedings of the National Academy of Sciences-ben közzétett eredményeikben elsőként számoltak be arról, hogy a globális fölmelegedés miatt valószínűleg visszafordíthatatlan pusztulás következett be a korallzátonyokon.

A globális fölmelegedéssel összefüggő pusztulás a tanulmány szerint 1998-ban kezdődött, amikor az Indiai-óceán vizének hőmérséklete soha nem látott módon megemelkedett. A melegedéstől a Seychelles-szigetek korallzátonyainak 90 százaléka kifakult - kipusztult bennük a zátonyok érzékeny életközösségének egyik alapvető alkotóelemét adó algafaj, és az  algák nélkül elpusztultak a korall meszes vázát építő állatok. A korallzátonyok olykor képesek a megújulásra, ám a kutatók úgy látják, a Seychelles-szigeteki pusztulás túl súlyos és túlzottan kiterjedt ehhez. A korábban burjánzó zátonyokról a  pusztulás miatt számos egyéb állatfaj is eltűnt.