Dánia az Európai Unió tagállamai közül egyedüliként a kereskedelmi bálnavadászati jogok kiterjesztésére szavazott a Nemzetközi Bálnavadászati Tanács (IWC) idei éves ülésén. Ezzel az egyetlen szavazattal megfordult az arány a bálnavadászat ellenzői és támogatói között, ami az első lépésnek tekinthető a kereskedelmi célú bálnavadászat újraindításához.

Az ülésnek helyszínt adó szigetország, St. Kitts és Nevis általbenyújtott javaslat kimondja: "az eredetileg is ideiglenes jellegűnek szánt tilalomra a továbbiakban nincs szükség." Erre hivatkozva igyekezett eltörölni a tilalmat évek óta Japán, mondván, már bőven van annyi bálna a Csendes-óceán vizeiben, hogy a vadászattal ne sérüljön komolyan az állomány. A korábbi tilalom 1986 óta van érvényben, és a bálnavadász országok, Japánnal az élen, jó ideje lobbiznak a tilalom eltörléséért.

A következőkben Kristóf Veronika a Sea Shepherd magyar aktivistájának, szenvedélyektől sem mentes cikkét közöljük. Bár a leírtakkal sok szempontból egyetértünk, fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy változtatás nélkül közöljük Veronika sorait, szokásunktól eltérően teret adva egy szubjektív írásnak.

* * *

Az IWC (Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság) 2006. évi konferenciáját a Karib-szigetvilág egyik csodálatos gyöngyszemén, St. Kitts szigetén rendezték meg. A bálnavédelem iránt elkötelezett államok és a bálnavédő szervezetek aggodalommal készültek az eseményre, melynek a helyszíne egyfajta prohibitív (azaz távoltartó, akadályozó) vámként tartotta távol néhány "nem-gazdag" ország delegációját a konferenciáról. Mennyivel olcsóbb és főleg etikusabb lett volna bármelyik földrész bármelyik nagyvárosában tartani, ahova a világ nagyvárosaiból menetrendszerinti légi járatokkal el lehet jutni, mint egy parányi egzotikus szigeten?! A cél tehát egyértelműen nem az volt, hogy ezen a konferencián minden tagállam megjelenjen és szavazzon.

A bálnavédő államok delegációi saját keretből utaztak. Nem így számos, a bálnavadászatot támogató ország delegációja. A japán illetékesek minden évben (titkos, de mégis köztudott) kis delegációkat indítanak a világ fejlődő országaiba, és némi gazdasági támogatásért cserébe beléptetik az adott országot, illetve szigetállamot az IWC-be, ahol az ily módon belépett ország delegációjának nincs más dolga, mint élvezni a szálloda szolgáltatásait, és ügyelni arra, hogy minden szavazáson a japán álláspontot képviseljék. Viszonylag egyszerűen követhető képlet. Különösen egy olyan szervezet konferenciáján, ahol 1 ország = 1 szavazat. Ahol ugyanolyan értéke van Ausztrália, Új Zéland, az USA, Franciaország, Japán, Norvégia és Dánia szavazatának, mint Palau, Granada, Benin, Kiribati, St. Lucia, Nicaragua, vagy éppen a vendéglátó St. Kitt szigetállam voksának.

Forrás: EPA

A szavazások során a "befolyásolt" delegációk többnyire a megállapodásnak megfelelően teljesítettek. Sajnos, ennek következtében nagyon szoros eredmények születtek. A hozzászólásokhoz hasonlóan a voksolás is nyilvános volt, így adódott, hogy az egyik delegáció, mely ugyan elfogadta a japán támogatást, mégis a bálnavédelem mellett foglalt állást. A japán delegáció nem rejtette véka alá felháborodottságát, nyíltan közölték, hogy ez a kis ország a jövőben nem fog részesülni a japán támogatásból!

Érdekesség: a konferencia legfontosabb (befejező) 5 napja a Németországban zajló Labdarúgó Világbajnokság kezdetével esett egybe. A sorsolás izgalmas játékokat hozott: Japán első meccsét a bálnavédő Ausztrália ellen 0:3-ra, míg az utolsót a bálnavédő Brazília ellen 1:4-re vesztette el.

Rövid kitérő után visszatérve az IWC-hez, sajnos a bálnavédőknek el kell ismernünk, hogy e nélkül a szervezet nélkül végképp elszabadulna a pokol, nélküle nem 1000 fős vadászati kvótákról döntenének a legnagyobb bálnavadász államok (Japán, Norvégia), hanem ennek a számnak többszöröséről.

Forrás: Sea Shepherd

A WDCS (Whale and Dolphin Conservation Society) bálnavédő szervezet által vezetett napló tartalmazza a legfontosabb, illetve legérdekesebb hozzászólásokat. A teljesség igénye nélkül a "legek" a japán delegációtól.

- Videó-felvétellel tudják bizonyítani, hogy a bálnák "táplálkozási konkurenciában" állnak a halászokkal. A felvétel mutatja, amint szegény japán halász halászna, de az éppen ott felbukkanó bálna halat eszik. (Márpedig a tenger az embereké! Sőt, elsősorban a japánoké. Máskülönben hogyan fordulhatott volna elő, hogy a Japántól földrajzilag is oly távoli, 1986 óta Antarktiszi Bálnavédelmi Területként meghatározott vizekben vadásztak bálnákra, 6 bálnavadász-gyár-hajóval 2005 decemberében és 2006. januárjában?!)

- A tudományos eredményeik egyike (netán a legjelentősebbje?!), 2006. június 18-án hozzájárult, hogy hivatalosan is megtudhassuk: a sziláscetek gyomra tartalmaz krilleket (apró, lábasfejű rákok). (Ez az információ egyébként a több évtizede, gyermekek számára kiadott ismeretterjesztő könyvecskékben is olvasható, ezért igazán nem kellett volna egyetlen bálnának sem meghalnia az elmúlt 20-30 évben! Többek között a hasonló kutatások elkerülése érdekében látogattam el a budapesti japán követségre 2006. február 14-én, és egy 140 perces beszélgetés keretében adtam át Mark Carwardine Bálnák és delfinek című határozó kézikönyvét és kísérőlevelemet. Küldeményem címzettje a japán halászati miniszter úr volt.)

- A japánok szerint a gazdasági alternatívaként felajánlott idegenforgalmi ágazat, a bálnanéző túrák hasonlóan veszélyesek a bálnákra nézve, mint maga a bálnavadászat. (Szorul kommentálásra ez a 'tudományos' megállapítás?!) De annyi kiegészítést maga az illetékes tett hozzá, hogy tulajdonképpen a bálnavadászat és a bálnanéző túrák szervezése meg is fér egymás mellett...

- Határozottan nehezményezték, hogy a Sea Shepherd és a Greenpeace hajói aktivistákkal a fedélzetén a téli hónapokban az Antarktisz térségében akadályozták a tudományos bálnavadászatot. Japán nem tudja akceptálni, hogy ezek az emberek az életük biztonságát veszélyeztették. Szerintük csoda, hogy nem volt sérülés. (Megjegyzem, amit számos videofelvétel is bizonyít: ez nem a japán bálnavadászokon, hanem kizárólag a Sea Shepherd tapasztalt Kapitányán és az éber legénységén múlott!!!) 

Forrás: Sea Shepherd

Az európai delegációk (kivétel természetesen Norvégia, Dánia és Oroszország) környezettudatos magatartásról tettek tanúbizonyságot, és nemcsak a szavazások, hanem a hozzászólások során is határozottan a bálnavédelem szükségessége mellett léptek fel. Köszönjük! Büszke vagyok rá, hogy olvashattam a naplóban a magyar delegáció hozzászólásait is (WDCS), és be kell vallanom, a Sea Shepherd honlapján található táblázatban a 'Hungary' mellett álló '5 x NO' nagyszerű látvány volt!

Az óceánok csodálatos és békés teremtményei vesztésre állnak! Ők nem tudják magukat megvédeni. Nem tudják, hogy a világ két részre szakadt értük és ellenük. Ők csak élni szeretnének békésen, úgy ahogy évmilliók óta tették: az emberi erőszaktól, ravaszságtól és kapzsiságtól mentesen.

Nincs a Földön még egy olyan határozott és elkötelezett szervezet, mint a Sea Shepherd, akik a határozott japán tiltás ellenére természetesen ezen a télen is a bálnák és a hatalmas bálnavadász-gyár-hajók közé fognak állni!

A bálnáknak szükségük van a Sea Shepherd-re, a Sea Shepherd-nek pedig szüksége van minden támogatásra, hogy megvédhessék a bálnákat a jövő generációinak!

Kristóf Veronika - Sea Shepherd aktivista